Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1896
154 Márki Sándor naplói II. 1896 millenáris esztendőben tartja [a] jubileumot. E huszonöt év alatt minden országban nagy lendületet vett a földrajzi tudomány ápolása. Hiszen 1871-ben, amikor az első földrajzi kongresszust Antwerpenben megtartották, még csak tizenhárom társaság állott a tudomány szolgálatában. Azóta hány ilyen testület keletkezett. E kongresszus után alapították a magyar társaságot is. Hunfalvy János, Vámbéry Ármin és Berecz Antal léptették életbe, hozzájuk csatlakozott Szily Kálmán is. Az előbbi három képviselte az első tisztikart is. A Földrajzi Közlemények kiadása s a fölolvasások rendezése által mind nagyobb népszerűségre tett szert a társaság, melynek tagjai és tisztviselői közt e huszonöt év alatt számos nevezetességünk szerepelt. A jelentést élénk tetszéssel fogadták. Majd Lóczy Lajos lépett a fölolvasó emelvényre s bemutatta A balatoni tudományos kutatásokról című értekezését. Részletesen ismertette a Balaton tanulmányozására alakult külön bizottság működését. Öt év óta bámulatos eredményt ért el ez a bizottság, melyet főleg dr. Wlassics Gyula miniszter, továbbá gr. Bethlen András, gr. Festetich Andor és dr. Darányi Ignác miniszterek támogattak. A tudományos búvárlat eredménye már a külföldön is nagy érdeklődést keltett. Erre Berecz Antal a társaság mostani állását vázolta. Az összes tagok száma: 598, ezek közül alapító 33, rendes tag 490, külföldi tiszteletbeli tag 37, belföldi tiszteletbeli tag 11, külföldi levelező tag 22, belföldi levelező tag 5. A tagok közt mind az öt földrész képviselve van. Utolsó fölolvasó dr. Márki Sándor volt, aki A magyar térképírás múltja és jelene című tanulmányát35 adta elő rendkívül vonzón, számos kép és rajz által megvilágítva nagyérdekű fejtegetéseit. Az elismerő éljenek elhangzása után dr. Erődi Béla megköszönte Fülöp hercegnek a megjelenését, arra kérve őt, hogy a társaság működéséről és jubileumáról jelentést tegyen a királynak. S végül a királyt éltette, amire az egész közönség fölállt és visszhangozta az éljeneket. Fülöp herceg mint elnök a következőket mondta: »Napirendünk ki lévén merítve, a díszülést azon forró óhajtással zárom be, hogy virágozzanak mindamaz intézmények, melyek a magyar műveltség továbbfejlesztésére vannak hivatva - köztük a mi társaságunk is.« A díszgyűlés után a herceg rövid cercle-t tartott a képtár-teremben, ahol dr. Erődi Béla a társaság több tagját bemutatta a védnöknek. Délután 1 órakor fényes lakoma volt az István főherceg szállóban, hol mintegy száz vendég gyűlt össze. A lakoma alatt Finnországból (Helsingforsból) és Lipaéből érkezett üdvözlő sürgöny. Az első felköszöntőt dr. Erődi Béla a királyra mondta, utána Fülöp herceg védnököt, később gróf Zichy Ágostot éltette, - Lóczy Lajos a bőkezű dr. Wlassics kultuszminiszterért ürítette poharát, gróf Zichy Ágost a társaság nagyérdemű elnökét, Erődít éltette, Molnár Viktor osztálytanácsos a miniszter nevében a társaságot köszöntötte föl, Ghyczy altábornagy két ízben is szólt, éltetve az Osztrák Földrajzi Társaságot, annak jelen volt képviselőit és utána Lóczy Lajost. Gallina és Haradauer bécsi vendégek szebbnél szebb felköszöntőkben adtak kifejezést elragadtatásuknak Budapest fejlődése és a magyar tudományosság és vendégszeretet fölött. Emelkedett szellemben beszélt Hofer Károly a társaság működéséről, Staub Mór lelkesen emelte ki Berecz Antal érdemeit, aki huszonöt év óta szakadatlanul 35 A magyar térképírás múltja és jelene. Földrajzi Közlemények, 24. köt. 1896. 291-303. p.
