Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
14 Márki Sándor naplói II. rovatba. A szorgalmas és termékeny Márki publikációi révén számottevő kiegészítő jövedelemre is szert tett. Első egyetemi tanéve végén 1638 forint honoráriumot inkasszált.28 Tiszteletre méltó, tekintélyes summa, egy ármentesítő társulati főmérnöknek 1892-ben - lakáspénz és úti átalány nélkül - ennyi volt az évi alapfizetése. Ráadásul 1892-1893-ban Márki jelentős örökséghez is jutott: a semmiből vagyont teremtő gazdatiszt édesapja nyolc örökösének mindegyikére egy tisztes polgári ház árának felét kitevő összeget hagyott. A máshonnan is kiegészülő örökség a Márki család számára biztonságot adott. Jövedelmei a későbbiekben emelkedtek. 1897-ben, amikor dékáni megbízatásban eltöltött évet zárt, az egyetemtől kapott összeg 3913 forint volt, ebből 344 forint - 9% - volt a dékáni státusból eredő mellékjövedelem. Irodalmi tiszteletdíja a dékáni évben is elérte az 1622 forintot.29 A kar vezetésével kapcsolatos teendői tehát nem vetették vissza a publikálásban. A következő évben, 1898-ban emelkedő tanári jövedelme 4152 forintra rúgott, ezúttal 20 esetben kapott honoráriumot, összesen 2997 forintot. Az arány 58 : 42%. A kamatokkal kiegészült teljes jövedelme az 1897-1898-as évben elérte a 7575 forintot. Ebben az évben még azt is megjegyezte, hogy 21 év tanárkodás alatt 93664 forintot keresett, s ennek mintegy 11 %-át takarította meg.30 Azaz bankban, biztosításokban közel 10 000 forint megtakarítása volt. A hasonló adatok hiányában is feltételezhetjük, hogy a kivételes anyagi biztonságot élvező, jól szituált egyetemi tanárok közé tartozott. Az első, koronára való áttérés utáni évben 9180 (66%) : 4747 (34%) korona volt az arány a tanári jövedelem és a publikációk honoráriuma között.31 1902-ben 21583 korona összjövedelem mellett a tanári-írói bevétel aránya 60-40% volt.32 Az évi főösszegben egyre nagyobb lett a kamatok aránya. Hogy a leírt értékeket jobban tudjuk értelmezni, néhány összehasonlító adat: az 1890-es években Gyulán 18000 forintért igen szép polgári házat lehetett venni. Kolozsváron az egyik egyetemi tanár 15 000 forintért vett házat. 1898-ban a Békés megyei szolgabírák 1300 forintos fizetést kérelmeztek. A koronás időszakban, 1902-ben Gyula város - egyébként Márki rokonságába tartozó - polgármesterének 4000 korona volt a lakbérrel kiegészített, teljes fizetése. A főjegyző 3000, a rendőrkapitány 2400 koronát kapott. A városi írnoknak 1000 koronával kellett beérnie. Az 1900-as évek közepén 450-600 koronáért lehetett egy katasztrális hold földet venni.33 Ha ezeket az összegeket összehasonlítjuk - különösen az 1902-es kisvárosi polgármesteri fizetésre és az egyetemi tanári jövedelemre utalok -, megállapíthatjuk, a Márkihoz hasonló egyetemi tanárok nemcsak a képzettségi és kapcsolati tőkéjük, de jövedelmük alapján is a középosztály felső rétegébe tartoztak. A család kiadásait nem tudjuk ilyen pontosan rekonstruálni, de van néhány érdekes elem, amelyet megragadhatunk. Márki első hivatalos fizetésének 26%-át tette ki a hatszobás lakás bérleti díja, első tényleges egyetemi jövedelmének negyede alatt maradt a lakbér. Később jövedelmeinek emelkedésével ez az arány számára még kedvezőbbé vált. A családnak általában két, kibédi származású háztartási alkalmazottja volt, egyikőjüket szakácsnőként foglalkoztatták. Rövid ideig francia-28 MSN, 2. köt. 1893. aug. 25. 29 MSN, 2. köt. 1897. aug. 26. 30 MSN, 2. köt. 1898. aug. 25. 31 MSN, 2. köt. 1900. aug. 24. 32 MSN, 2. köt. 1902. aug. 25. 33 Adatok: Héjjá Julianna Erika-Erdész Adám (szerk.): Kisvárosi polgárok. Források, 1866-1919. Gyula, 2010. 101-172. p. (Forráskiadványoka Békés Megyei Levéltárból; 27.)
