Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
DuSNOKI-DrASKOVICH IÓZSEF f A GYULAI VÁR 1566. ÉVI TÖRÖK OSTROMA 99 ezért Zrínyi a kirohanás és a hősi halál vállalása mellett döntött. Gyulán viszont a téglavárat nem lehetett ilyen gyorsan bevenni. Szigetvár tizenöt rohamot állt ki.71 Gyulán három roham időpontja ismert, Istvánffy egy rés elleni rohamról ír még, de az eddig ismertetett forrásokból kiderül, hogy augusztus 3. után további rohamok egész sora következett (de a huszárvár elfoglalásáért is kettőnél több rohamot intézhettek). A Kerecsényinek tulajdonított, fogságából Hosszútóthy Györgynek írt levélben tizennégy rohamról van szó.72 A valóság ennyi vagy ehhez közeli szám lehet. A feladásra talán éppen a tizenötödik roham előtt szánta el magát Kerecsényi. A tárgyalások a vár feladásáról kb. augusztus 22-30-ig folytak, majd pár napi előkészület után szeptember 2-án vonultak ki a védők a feladott várból. E napokról szintén több elbeszélés szól, amelyek között számos eltérés van, ezért igen alaposan össze kellene vetni őket. Úgy tűnik, hogy elsősorban a már sokszor hivatkozott német újságlapot érdemes alapul venni, amely az egyik legfontosabb forrás, viszont kevésbé ismert, és néhány részletét tévesen fordították magyarra.73 E dokumentumban is érezhető Kerecsényi - akinek „a szíve elcsüggedt és már nem remélte, hogy a végső veszedelmet ki tudja állni” - negatív megítélése, hibáztatása, de ez Forgáchnál, Kovacsóczy feljegyzéseiben és Istvánffynál csakúgy szembeötlő, nem is szólva Zsámbokyról. Kerecsényi tehát nyolc nap fegyverszünetet kért Pertevtől, aki ezt elfogadta. Feltehetőleg ő is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy legalább még egy hétre és jelentős vérveszteségre lenne szükség a téglavár bevételéhez. Kerecsényi nem beszélte meg tisztjeivel a törökkel való kapcsolatfelvételt, ezért Jász Lukács várnagy és Ghiczy János kérdőre vonta és esküjére figyelmeztette. Ez utal arra, hogy az ostrom kezdetén Gyulán is volt a várban eskütétel, amely Szigetvár és Eger legendás ostromának történetében igen nagy hangsúlyt kapott. Kerecsényi arra hivatkozott, hogy a törökben reményt kellett kelteni a feladásra, másképp nem engedné meg, hogy sógorát, Báthory Kristófot (ugyanis Kerecsényi második felesége Somlyói Báthory Erzsébet volt) idehívja, hogy megtárgyalhassa vele a helyzetet. Pertev egy csauszt és két janicsárt küldött be a várba kezesként a fegyverszünet idejére.74 Kerecsényi pedig három vitézt, Budai Jánost, Sárkány Andrást és Tollkötő Albertet Pertevhez. Báthoryt nem találták otthon, 71 Wagner, Georg: Maximilian II., der Wiener Hof und die Belagerung von Sziget. In: Rúzsás, 1966. i. m. 258. 72 Szamosközy, i. m. 56. 73 Hubay, i. m. 253. Azok a hírek, amelyek szerint a török néhány napja, illetve nyolc napja beszüntette a tüzelést, már a fegyverszünetre utaltak. (Hubay, i. m. 259. és 262.) 74 Nyelvtudása miatt a tárgyalásoknál brebiri (vagy briberi) Melith György lovaskapitány és a magyar származású Mehmed (eredeti nevén Kunovics Mihály) aradi bég játszott fontos szerepet. (Istvánffy, 1962. i. m. 331.)
