Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
96 VÁROS, URADALOM, VÁR ezen át lehetett a belső vár kapujához jutni.) A török az éj folyamán itt is sáncokat épített, és az ágyúkat a huszárvárba hozta.56 Szamosközy István krónikája szerint Pertev Réz agát küldte a várba, hogy a vár feladására bírja rá a védőket.57 E sikertelen kísérlet időpontja szintén ismeretlen, logikusan a huszárvár bevétele után kerülhetett volna rá sor. Július 24-25-tői tehát kezdetét vette az ostrom harmadik szakasza, a belső vár ostroma. (Szigetváron megfelel ennek a külső vár ostroma, amely augusztus 20-tól tartott szeptember 5-ig.) Frölich Tamás kassai lelkész, aki Schwendi környezetéből szerezhette értesüléseit, augusztus 5-én írott levelében arról számolt be, hogy a gyulai vár védői kimerültek és betegeskednek a bűz miatt, hiszen kívül vagy ezer holttest hever. Ha a vár nem kap segítséget Schwenditől, 14 napon belül kénytelen lesz megadni magát.58 Frölich becslése reális volt. A német újságlap szerint a törökök az árkokból elvezették a vizet. (Valószínűleg már csak betemetni, feltölteni kellett ezeket.) A három bástyát faltörő ágyúkkal szétlőtték. A régi, erős tornyot, amelyet a rómaiak építményének tartottak, a feléig lerontották. (Ez a gótikus téglavár kaputornya volt.) A belső vár kapujával szemben egy nagy halmot emeltek, egy magasságút a várfallal. A tetején ostromtornyot állítottak fel. Ezután augusztus 3-án virradatkor rohamot indítottak, amely délig tartott. A mieink bátran védekeztek, nagyszámú török esett el, állítólag a temesvári pasa is súlyosan megsebesült.59 E roham alkalmával vagy utána érkezhetett vissza a várba Gaál András Miksa király kitartásra buzdító levelével. Az uralkodó meghagyta Schwendinek, hogy egy török vagy egy erdélyi hely ostromával, illetve más módon igyekezzék az ellenséget Gyula ostromának abbahagyására bírni, sőt a napokban ő is megindul hadával a török ellen.60 A gyulaiak tehát még reménykedhettek, és valóban küzdöttek tovább teljes erővel. Igaz, hogy a következő hetekről viszonylag kevés, részben egymásnak ellentmondó és téves hírt ismerünk. Egy német újság augusztus 21-éről származó híreket közölt, amelyek 56 Hubay, i. m. 253. Scherer elfeledkezik arról, hogy a vár építéséről szólva miként nevezte meg az egyes védelmi vonalakat. Azt írja, hogy a huszárvár elfoglalása után a védők a derékvárba (erről korábban azt állította, hogy lebontották) húzódtak vissza. (Scherer, i. m. 214-215.) Karácsonyi elképzelése is zavaros a belső várról. A régészeti feltárás a belső vizesárok helyét és nyomait is megtalálta. 57 Eredeti nevén Marko Radanovics (Rodenovith). Szamosközy István: Rerum Ungaricarum libri IV. : 1566-1586. In: Szilágyi Sándor (kiad.): Szamosközy István történeti maradványai,, I. Bp„ 1876. 37-38. Ford. Pánczél Barnabás (kézirat).; Bethlen Farkas: Erdély története, II. Ford. Bodor András. Bp., 2002. 296-297. Schesaeusnál még névtelen a várba beküldött horvát követ. (Schesaeus, i. m. 291-292.) 58 Frölich Tamás levelei. Közli: Jurkovich Emil. Történelmi Tár, 1903. 307. (a továbbiakban Frölich, 1903.) 59 Hubay, i. m. 253. Egy negyedik bástya lerombolásáról is ír, de nem tudunk negyedik bástyáról. 60 Károlyi, i. m. 54-56.
