Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
1 Dusnoki-Draskovich József 5 A gyulai vár 1566. Évi török ostroma 97 szerint a török két rohama kudarcot vallott.61 Ez tíz napot visszaszámlálva augusztus 11. körüli eseményekre vonatkozhatott. A velencei követ Miksát idézi augusztus 20-i levelében: a gyulaiak is derekasan állják az ostromot, eddig kétezer törököt pusztítottak el. A török eddig nem indított rohamot (?), noha nagyszámú fegyverese több helyütt a védősáncokig nyomult előre. (Ez aug. 10. körüli helyzetre utal.) Sőt még augusztus 30-án kelt levelében is Miksa hasonló kijelentését említi: Gyulát a török mindeddig nem merészelte megrohamozni, annyira tart a várkapitánytól, akit még a török is úgy tisztel, mint Magyarország egyik legderekabb katonáját.62 Ez az optimizmus már teljesen alaptalan volt. Hieronimo (Girolamo) Albini, a velencei követ titkára augusztus 26-án (kb. aug. 16-i hírek birtokában) nagyon józan véleményt fogalmazott meg Gyuláról: „...igen derék dolog, hogy az ottani várkapitány vitézül védekezik, jóllehet a vár túl messze esik ahhoz, hogy megsegíttetésében reménykedhetnék; éppen ezért nagyon is félős, hogy huzamosabban nem képes ellenállni az ellenségnek.”63 Ezután hírek sora szól az augusztus 20-a körüli eseményekről. A császári táborból 27-én és 30-án érkezett jelentések alapján arról számol be egy nürnbergi lap, hogy a törökök heves rohamot intéztek a vár ellen tíz nappal ezelőtt. Az ellenség mintegy háromezer fős veszteséget szenvedett a várvédők hatalmas kitörésekor és a rohamok során. A kitöréskor a temesvári pasát (állítólag) lelőtték, egy perzsiai bégnek pedig az egyik lábát ellőtték.64 Egy szeptember 1-jéről kelt értesülés szerint Schwendi futára hozta a hírt a császárnak, hogy Pertev és a temesvári pasa Bertalan napján (aug. 24.) vagy a körül két helyen indított teljes hadinépével rohamot, de a mieink úgy fogadták és űzték vissza a támadókat, hogy kétezer-háromezer embert vesztettek.65 (Világos, hogy itt is az aug. 20-a körüli fejleményekről van szó.) Az egyik helyen az árok oly módon volt éles eszközökkel és robbanószerekkel előkészítve, hogy az első hullámban mindjárt ötszáz támadót küldtek az égbe.66 Megint a várvédők sikereiről értesülünk, pedig helyzetük ekkor vált reménytelenné, de nyilvánvaló súlyos veszteségeikről nem szólnak a források. A legújabb régészeti feltárás azt valószínűsíti, hogy az északnyugati oldalon az erős ágyúzás hatására bedőlt a palánkfal egy szakasza. 61 Hubay, i. m. 270. (App.: 418.) Sziget és Gyula emberrel és munícióval olyan jól el van látva, hogy a török, amelynek élelmezése hiányos, nem tud mit kezdeni velük, írja egy másik röpirat szintén aug. 21-i bécsi hírre hivatkozva. (Hubay, i. m. 246.; App.: 399.) 62 Turba, i. m. 334. és 341. Frölich kassai lelkész is tévesen írta aug. 20-án (tehát az aug. 15. körüli helyzetről), hogy a török odahagyta Gyulát, mivel nem ért el döntő fordulatot. (Frölich, 1903. i. m. 313.) 63 Turba, i. m. 339. és Veress, i. m. 424. 64 Hubay, i. m. 259. (App.: 412.) 65 Hubay, i. m. 267. (App.: 415.), valamint még 250., 262. és 268. (App.: 401., 413. és 416.) 66 Az idézett újságokon kívül a velencei követ titkára is írt szept. 3-án erről a támadásról: a védők két helyen vas sulymokat szórtak el, más helyen robbanóeszközöket helyeztek el. Említi a török háromezres veszteségét és a temesvári pasa elestét is. (Turba, i. m. 343.)
