Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
6 VÁROS, URADALOM, VÁR A városok ipari-kereskedelmi életének középpontjában a piac foglalt helyet, ahol a különböző vidékekről érkező áruk cseréjét bonyolították le. A piac által uralta a város az őt környező körülhatárolt területet, és lett így a gazdasági élet központi helye. Az egyházi, kulturális, politikai és igazgatási feladatokat ellátó intézmények ugyancsak a városban tömörültek, és erősítették a központi hely jelleget. A többi, már kialakult, egy központi feladatot ellátó hely (egyházi központ, kolostor, uradalmi központ), a települések hierarchikus rendjében hátramaradt a városokkal szemben. Éppen ezért a város fogalmának koroktól független lényegi ismertetőjegyeit a területi funkciókban kereshetjük. A város legfontosabb ismertetőjegyeinek összességét Haase határozta meg. A meghatározás egyrészről tartalmazza a külső megjelenés szempontjait: egybetelepültség (utcák, terek), összetömörülés, zárt utcafront és egyebek. A belső jellemzők közé sorolta a rétegekre tagolódó társadalmat, a városlakók között a középkorban létezett különböző jogállást és a nekik megfelelő funkciókat, a munkamegosztáson alapuló gazdaságot, valamint az egyes szakterületeken megnyilvánuló központi szerepet.3 A külső megjelenés, a szerkezet és az ellátandó feladatok egy-egy városon belül kölcsönhatásban voltak, ám nem rendelkeztek mindig egyforma hatóerővel. A mindenkori szerves kapcsolatuk adja meg máig az egyes városok jellegzetes karakterét, amely minden város jellemzője. Az említett városfogalom azonban csak egy váz, illetőleg segédeszköz, amelynek segítségével a városok ezerarcúságát megközelíthetjük, hiszen minden város, kicsi és nagy, külön egyéniség. Egyénileg vizsgáljuk és kutatjuk történetüket, majd összevethetjük eltérő és rokon vonásaikat. Max Weber és követői4 a város fogalmát ugyancsak az ismertetőjegyek együttesében látják, hangsúlyozván azt, hogy minden város külön személyiség, továbbá a története folyamán egy-egy város változik, és időnként más-más arcot ölt külső és belső karakterjegyeiben egyaránt. Éppen ezért Weber úgy véli, csak a város ideáltípusa írható le, amelytől számos eltérés lehetséges. Például, mint az alábbiakban látjuk, a városfalat fontos ismertetőjegynek tartja, mégis lehetnek olyan városok, amelyek nem fallal övezettek (Tirol, Magyarország). Weber, miután a városok általános ismertetőjegyeit: a lakosságszámot, a sűrű beépítettséget, a gazdaságot és az egyéb központi helyi szempontokat tárgyalta, a nyugati város meghatározó jegyeiként az erődítettséget, a piachely szerepet, saját bírói hatósá3 Haase, Carl: Stadtbegriff und Stadtentstehungsgeschichte in Westfalen. Westfälischen Forschungen, 11. 1958. 16-21.; Uo: Die Stadt des Mittelalters, I. Bd. Wege der Forschung. Darmstadt, 1975.143-245.; Stoob, Heinz: Forschungen zum Städtewesen in Europa. Köln- Wien, 1970. 4 Weber, Max: Die Stadt. Archiv für Sozialwissenschaften und Politik, 47.1921.627-672.; UŐ: Wirtschaft und Gesellschaft. 5. Aufl. Besorgt. Winckelmann, Johannes. Tübingen, 1972. 727-814. Magyar fordítása: Weber, Max: Gazdaság és társadalom. Bp„ 1992.
