Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Csepregi Zoltán: A gyulai uradalom egyházi viszonyai a brandenburgi korszakban (1510-1530)
56 VÁROS, URADALOM, VÁR ri hercegséget embereivel nyomban birtokba vehesse.11 Jóllehet az ansba- chiak már becsomagoltak,12 s György egyre több időt töltött Sziléziában, a rezidenciaváltás végül elmaradt, s Hunyad elvesztésével az őrgróf valószínűleg belátta, hogy hatalmának politikai súlypontja végérvényesen a birodalomba tolódott, ezután már csak kivételesen látogatta meg felső-sziléziai hercegségeit. A fent említett feltűnő különbségre, György sziléziai aktivitására és magyarországi passzivitására mutat rá egy másik párhuzamos összehasonlítás, a joganyag egységesítésének kérdése. Sziléziában még konfliktusokat is vállalt a tartományi nemességgel, sőt Ferdinánd királlyal is azért, hogy bevezethesse hercegségében a frankföldi rendtartásokat (Berg- ordnung, Waldordnung stb.), ugyanígy 1520-ban Szlavóniában, és Gyulán lényegében azonos tartalmú rendtartásokat (Hausordnung) léptetett életbe,13 a Sziléziában keresztülvert nürnbergi Kirchenordnung mintájára azonban Magyarországon nem következett el a plébániák gazdálkodásának patrónusi jogon történő rendbetétele. Amikor Brandenburgi György a gyulai uradalom egyházi kérdéseivel foglalkozott, ezt mindig csak financiális és politikai megközelítésben tette.14 Ahogy az egész országra, úgy az ő uradalmaira is jellemző volt az egyházi és világi értelmiség végletes és végzetes összeolvadása. Akár az volt ennek az állapotnak az oka, hogy világi hivatalnokokat egyházi javadalmakkal fizettek, akár az, hogy közigazgatási feladatokkal mások hiányában klerikusokat bíztak meg, az eredmény ugyanaz: üres plébániák, kongó káptalanok, paphiány, ellátatlan lelkipásztori feladatok. Országosan kirívó esetek a vizsgált korszakból a csak 1525-ben pappá szentelt Szálkái László kancellár (ti526) esztergomi érseksége és a szintén laikus Cibak Imre temesi főispán (ti 534) nagyváradi püspöksége. A gyulai uradalomban sem volt más a gyakorlat:- gyulai Gyúri András őrgrófi titkár (secretarius) a simándi plébániát kapja (később aradi olvasókanonok lesz);15- fehérvári Becsevölgyi Antal őrgrófi sáfár (dispensator) a bánhegye- si plébániát kapja;16- scardonai Sadobrics Péter gyulai várnagy (castellanus), majd ud11 Brandenburgi György öccsének, Albertnek (1531. június 11.): Geheimer Staatsarchiv Preußischer Kulturbesitz (a továbbiakban: GStA PK), XX. HA, HBA A3. 12 Vertzaichnus der besoldung der Pfarren so mit meiner gnedigen frauen in die Schlesien ziehen müssen (1531). GStA PK, I. HA, Rep. 46, nr. 9 (M). 13 Gyulai rendtartás (1520. május 11.): BL 1055:19, közli: Veress, i. m. 77-79. 104. sz. dokumentum. Szlavóniai rendtartás (1520. szeptember 16.): BL 1217; DF 267672. 14 Jó példa erre egy 1518-as javadalomcsere a pécsi éneklőkanonok és a gyulai plébános között, amelynek során az őrgróf kikötötte saját feltételeit: DL 38025, közli: Veress, i. m. 67-68. 96. sz. dokumentum. 15 1523. június 25. DL 38074; DL 38091. 16 Buda, 1523. június 29. DL 38075.
