Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
50 VÁROS, URADALOM, VÁR 10. TÁBLÁZAT A krapinai uradalom kiadásai (1516) Kiadási tétel Ft % Konyhaköltségek 20,770 5,6 Egyéb uradalmi költségek 76,250 20,4 Uradalmi szőlőkre 4,000 1,1 Majorság létesítése 25,220 6,8 Malomépítés 38,200 10,2 A 17 főnyi katonaság fizetése 186,000 49,7 Majorosok, fuvarosok stb. fizetése 23,000 6,2 Összesen 373,440 100,0 Mérleg-41,095 A szlavóniai uradalmak esetében a krapinai uradalom 1516. évi kiadásait tettük elemzés tárgyává: az uradalom ebben az évben 41 Ft-os veszteséggel zárt, annak ellenére, hogy az őrgróf 36 Ft-ot kifizetett a vár fenntartására. A kiadások fele a várban alkalmazott 17 főnyi, ekkoriban jelentősnek tűnő katonaság fizetésére ment el, a vár élelmezésére, igazgatási költségeire és fizetésekre 32%-ot fordítottak, ugyanakkor jelentős az uradalomba történő befektetés aránya (18%), ami a szőlők műveltetése, valamint egy major és egy malom építésében mutatkozott meg. Ez utóbbi kapcsán is tetten érhető Brandenburgi György máshol is, például Gyulán megfigyelhető gazdaságfejlesztésre fogékony szemlélete. Tehát Brandenburgi György, mind Vajdahunyadból, mind pedig Gyuláról évről évre jelentős összegeket remélhetett, ha nem is minden évben és mindegyik uradalmából, sőt, ha megszorult, mint Mohács évében, akkor az átlagosnál is nagyobb összegre is szert tehetett. Ugyanakkor krapinai birtoka ráfizetéses volt, viszont itt sem mondott le az őrgróf az uradalom fejlesztéséről. Még egy kérdésre kell kitérnünk: a naturáliákra. Sajnos a Gyula esetében publikált számadásanyagból nem derül ki az uradalom gabona- és bor- stb. bevételének nagysága, míg Vajdahunyad esetében a vizsgált évekből kettőben nincs naturália elszámolás, az 1518. évi is igen szűkszavú. Pataki József mindenesetre ebből az időszakból a várhoz befolyó naturáliák értékét mintegy 1900-2100 Ft-ban határozta meg,22 így az uradalomnak közel 5000 Ft értékű éves bevétele volt, ebből a pénzjáradékok % részt tettek ki. Gyula esetében, más forrásunk egyelőre nem lévén, az 22 Pataki, 1992. i. m. 95-96. A kiadott számadások között számos adat található a vár naturália jövedelmeire és annak értékére. Pataki, 1973. i. m. 1-127. passim. Az uradalom gabonabevétele ugyan megközelítette a gyulaiét, viszont borbevétele minimális volt.
