Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
Kenyeres István f A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében 51 1525. évi jövedelembecslésre támaszkodhatunk, amely óriási összeget ad meg a naturáliákra, mintegy 10000 Ft-ot (9802 Ft), ebből 4-4 ezer Ft-ot a bor- és a sertéskilenced, míg kb. 1200 Ft-ot a kilencedgabona tett ki, míg a majorságban termelt terményeket mindössze 566 Ft-ra becsülték. Sőt, a becslés szerint az uradalomnak a marha- és lókereskedelem és a borkimérés további 6000 Ft hasznot is hozhatna.23 Uradalom (év) Pénz % Termény % Összesen Vajdahunyad (1518, 1521/1522) 2819,5 58,5 2000 41,5 4819,5 Gyula (1524/1527) 5157,4 34,5 9802 65,5 14959,4 Amennyiben összegezzük a rendelkezésre álló adatokat, akkor az állapítható meg, hogy a terménybevételek aránya az összbevételeken belül meghatározó volt. Hozzá kell tennem, hogy amíg Vajdahunyad esetében Pataki becslése a kiadott számadásanyag alapján elfogadható, addig Gyulán az 1525. évi jövedelembecslésre hagyatkoztam, amely szinte bizonyosan túlzó értékeket ad meg, de nem tévedhetünk sokat akkor, ha itt is 50-50%-os arányban számoljuk a pénz- és a terménybevételek értékét. Más összehasonlító adatok alapján is azt feltételezhetjük, hogy a késő középkori nagyobb, jó agrárföldrajzi elhelyezkedésű uradalmak esetében a termények értéke legalább annyit tehetett ki, mint a pénzbevételeké, ugyanakkor középbirtokokon ez másként is alakulhatott, lehetett több és kevesebb is. Összességében viszont nem vitatható a naturáliák szerepe a késő középkori uradalmak esetében sem.24 A Brandenburgi-uradalmak rendszerében tehát Vajdhunyadnak és kiemelten Gyulának volt meghatározó szerepe. Ez a két nagybirtok évi több ezer forint (2-3 ezer forint) tiszta hasznot is tudott tulajdonosának hajtani, míg a szlavóniai birtokok inkább nullszaldósak, vagy esetenként ráfizetésesek voltak. Talán ez a tény is közrejátszott abban, hogy az őrgróf - egyébként politikai okokból is - szlavóniai birtokainak nagy részét eladta Mária királynénak, míg a gyulaihoz és a vajdahunyadihoz magyar- országi kivonulása után is ragaszkodott. 23 Veress, i. m. 87-91. 119. sz. dokumentum. A jövedelemjegyzék német nyelvű példányának közlését és fordítását 1. Blazovich László: Város és uradalom : Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből. Gyula, 2007. 71-80. (Gyulai füzetek, 16.). A jövedelembecslés igencsak túlzónak tűnik, maga az összeállítást készítő udvarbíró, Ahorn János is 11 520 Ft-ra tette a gyulai uradalom valamennyi jövedelmét, holott ha az általa felsorolt valamennyi jövedelmet összeadjuk, 19740 Ft-ot kapunk. 24 Kenyeres, i. m. 384-396. li. táblázat A vajdahunyadi és gyulai uradalom átlagos évi pénz- és terménybevételeinek forintban kifejezett értéke (1518- 1527)
