Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
5 BLAZOVICH LÁSZLÓ Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között I. A KÖZÉPKORI VÁROS SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE A város fogalma a valamilyen témával foglalkozunk, mindenekelőtt ajánlatos meghatároznunk azt, mi annak a tárgya. Esetünkben tehát arra a kérdésre keressük a választ, mi a város? A középkort vizsgálva könnyű helyzetben vagyunk e tekintetben. Távolról nézve a város falakkal körülvett, sűrűn beépített hely, amelyből templom- és vártornyok emelkednek ki, és amely jól elkülönül az őt körülvevő vidéktől, szemben a mai várossal, amely kiterjedve egybesimul és összefügg az őt övező területtel. A város fogalmának eme leírását a középkor már ismerte. Megtalálható a Summa legum Raymundiban, ahonnan Werbőczy is átvette.1 A falak azonban nemcsak a város védelmét szolgálták, hanem egy az őt körülvevő vidéktől eltérő jogterületet is elhatároltak, a városi jog különleges területét, amelyen érvényesült a városi polgárok jogegyenlősége az őt körülvevő világ jogegyenlőtlenségével szemben; védték a város alkotmányát, amelybe a város ura nem szólhatott bele, azaz óvták a város polgárainak autonómiáját, amely mintegy csírájaként tekinthető a mai állampolgári jogi egyenlőségnek és szabadságnak. A városfalon belül élt lakosság nemcsak a saját szabadságát élvezte, hanem szabadon választhatta meg lakóhelyét, továbbköltözhetett foglalkozásának megfelelően, és sokoldalú társadalmi tagozódásban élt. A városfalakon belül tömörült az ipar, amelyet a városi hatóság irányított és felügyelt, valamint itt telepedtek le a távolsági kereskedők, akik Európában kereskedelmi hálót építettek ki, és ebbe bekapcsolták Ázsia és Észak-Afrika területét is. E kereskedők határozták meg a város sorsát, továbbá amíg a királyok és fejedelmek a vazallusaikkal folytatott küzdelemmel töltötték idejüket, új gazdaságpolitikát alakítottak ki, és létrehozták annak új intézményeit.2 1 Gál, Alexander: Die Summa legum brevis, levis et utilis des sogenannten Doctor Raymun- dus von Wiener-Neustadt. Weimar, 1926. 219-220.; Werbőczy István: Tripartitum : A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve: Latin-magyar kétnyelvű kiadás. Bp., 1990. III. rész. 8. cím. 493. 2 Ennen, Edith: Die europäische Stadt des Mittelalters. 4. verbesserte Auflage. Göttingen, 1987. 15-16.
