Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
I Kenyeres István f A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében 49 Kiadások 1524/1525. év % 1525/1526. év % 1526/1527. év % Az úr szükségleteire 1900,00 33,2 296,00 4,0 250,00 10,5 Az úr parancsára 50,00 0,9 4200,00 57,0 Katonaság fizetése 1097,28 19,2 252,00 3,4 405,00 17,0 Várnagyok fizetése 136,00 2,4 213,91 2,9 469,70 19,6 Familiárisok, várnép, mesteremberek 126,21 2,2 138,00 1,9 274,28 11,5 Borvétel a vár számára 628,90 11,0 1179,48 16,0 360,70 15,1 A vár szükségleteire 1397,72 24,4 1088,17 14,7 626,96 26,3 Restanciák 386,00 6,7 5,00 0,1 Összesen 5722,11 100,0 7372,56 100,0 2386,64 100,0 Mérleg +1190,79-1192,83-7,00 A fenti táblázat adatai alapján Gyulán a várnagyok, a várőrség, a várban szolgálók, mesteremberek fizetése az első két évben a kiadások mintegy 40%-át vitték el, bár az 1524/1525. évi katonai kiadások között ott találjuk a hadiadóból felfogadott megyei katonaságra kifizetett összegeket is. Ezek a költségek közel 90%-ot tettek ki 1526/1527-ben, akkor, amikor nem volt hadiadó-bevétel. Tehát ez az adat is arra figyelmeztet, hogy a hadiadó nélkül még egy olyan jelentős uradalom is, mint Gyula, gondban lehetett. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ha kellett, akkor az uradalom akár kétezer forint körüli készpénzösszeget tudott biztosítani a birtokosnak, Mohács évében pedig lényegét tekintve az uradalom kiadásainak Уз-a az őrgróf szükségleteire, illetve az általa elrendelt, nem a gyulai uradalmi kiadásokra ment el. 9. TÁBLÁZAT A gyulai uradalom kiadásai (forint) és azok %-os megoszlása (1524/1525- 1526/1527)
