Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
48 VÁROS, URADALOM, VÁR 8. TÁBLÁZAT A vajdahunyadi uradalom kiadásai (forint) és azok %-os megoszlása (1521-1522) Kiadási tételek 1521. év % 1522. év % Várnagyok fizetése 440,00 21,5 440,00 13,7 Várnagyok számára bor 80,00 3,9 95,00 2,9 Prokurátorok fizetése 24,00 1,2 24,00 0,8 Várőrségre 166,00 8,1 166,00 5,1 Jargalásra [éves fizetéssel] felvett huszárok 114,00 5,6 Hópénzes huszárok 482,50 23,7 590,00 18,3 Egyéb kiadások a várra 351,09 17,2 272,79 8,4 Konyhai költségek 11,00 0,5 16,00 0,5 Uradalmi szőlők művelésére 57,00 2,8 53,00 1,6 Borvétel 48,00 2,3 Aranybeváltás költségei 111,00 5,4 76,00 2,4 Vasfeldolgozás költségei 158,85 7,8 195,34 6,0 Pénzváltási költség 4,50 0,1 Az úrnak megküldve 1297,20 40,2 Összesen 2043,44 100,0 3229,83 100,0 Mérleg (a bevételből levonva a kiadás összege) +509,86 (25,0) +120,87 (3,7) Vajdahunyadon a vár költségeinek mintegy Уз-át a várnagyok és várőrség, huszárok fizetése tette ki, ez utóbbiak, az éves szolgálatra felvett jargalók és a hópénzesek fizetése együttesen 20-30 %-ot tett ki. A vár dologi kiadásai 8-17% között mozogtak, míg a vasfeldolgozásra és az aranybeváltásra 8-13 %-ot fordítottak. Érdekes, hogy 1521-ben jelentős plusszal zárt a váruradalom, 1522-ben pedig a legnagyobb kiadási tétel az őrgrófnak megküldött közel 1300 Ft volt! Tehát látható, hogy legalábbis akadt olyan gazdasági év, amikor a földesúr viszonylag jelentős összeget is kézhez kaphatott. Pataki szerint például 1515/1517-ben közel 1800 Ft-ot (a kiadások 65%-át) küldetett magának az őrgróf Budára és általában a kiadások mintegy 40%-át az ő szükségletére küldött összegek tették ki.21 21 Pataki, 1992. i. m. 100-101.
