Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében
1 azt is, hogy miért mutatkozik jelentős bevételcsökkenés 1526/1527-ben: ekkor ugyanis nem szedtek be hadiadót. (A következő évben a Szapo- lyai János által kivetett hadiadót aztán be is szedték az őrgróf tisztjei, így megint jelentősen emelkedett a készpénzbevétel összege.20) A földesúri jogon beszedett jövedelmek aránya 1524/1525-ben 41,3%, 1525/1526-ban pedig 31,6%, míg 1526/1527-ben 69%. Az 1525/1526. évi csökkenés oka az ez évi magas összegű hadiadó és a rendkívüli taksa beszedése, míg az 1526/1527. évi kimagasló arányt pont e két adónem kiesése magyarázza. Tehát nem tévedünk nagyot, ha az összes földesúri jogon befolyt adó arányát 30-40%-ra tesszük. A földesúri bevételek közül a cenzus összege is változatosnak tűnik, azonban lényegében 700 Ft körül mozgott, ugyanis az első vizsgált évben csak a Szent György-napi cenzust könyvelték le, a Mihály-napit nem. Igen jelentős a malomjövedelem, különösen az első vizsgált, még békésnek mondható évben, utána értelemszerűen csökkenő tendenciát mutat, de viszonyítva más uradalmakhoz, még így is figyelemre méltó. Viszonylag jelentős a földesúri kereskedelmi tevékenység, főként a kilencedből származó gabona és más termények eladása, amely 1524/1525-ben 13,5%, illetve 1526/1527-ben 30,2% bevételt jelentett. Ekét jövedelemtípuson (malomvám és gabonaeladás) keresztül érhető tetten az Alföldön, a jó termőföldön elterülő uradalom gabonatermesztő jellege, ami a növekvő állattartás mellett is jelentős volt, olyannyira, hogy a vár szükségleteinek kielégítése felett értékesítésre is maradt gabona. (Vaj- dahunyadon az uradalom felélte a gabonajövedelmeket.) 1526/1527-ben ugyanakkor mindössze 2% származott ebből a tevékenységből, ennek oka is talán Mohács évének viszontagságaival, a katonaság megnövekedett gabonaigényével magyarázható. Az alábbiakban az uradalmi kiadásokat vesszük vizsgálat alá. A két nagybirtokot: Vajdahunyadot és Gyulát vizsgáljuk meg. Vajdahunyad esetében nincs minden, fent bemutatott évből kiadási jegyzék, így pl. 1518-ban csak az összeg ismert (2580 Ft 12 den). Kenyeres István f A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében 47 20 Az 1527/1528. évi számadás (Veress, i. m. 121.) szerint a várnak 4921 Ft 8 d. készpénzbevétele volt, ebből 823,10 Ft (16,7%) volt a János király által kivetett, de a gyulai vár tisztjei által beszedett dika, 1500 Ft (30,5%) pedig a rendkívüli taksa.
