Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében

I között, valamint a rondellától nyugatra nyitott ásatási szelvényeket. Az északi bástyák feltételezett homlokvonalait a rájuk merőlegesen nyitott szelvényekkel sikerült megtalálni, bár a feltárt cölöphelyek struktúráinak összefüggéseit és helyzetét nem lehetett pontosan azonosítani. A rendel­kezésre álló ásatási adatok és a finom szintvonalas felmérések alapján az ásatók megkísérelték kiszerkeszteni az egykori védőművek vonalát, ám az meglehetősen torznak tűnt, aminek egyik lehetséges magyarázata le­het, hogy az ún. olasz bástyás rendszer egy viszonylag korai hazai alkal­mazásáról van szó. Sikerült megfigyelni a nyugati oldalon elhelyezkedő, hosszanti palánkfalhoz feltehetően utólag épült oldalsó védmű egy rész­letét is, ám az ásatás idején magasan álló talajvíz a további feltárást ezen a részen meghiúsította. A feltárás eredményeiről szóló összefoglaló egyik fontos megállapítása, hogy semmiképp sem a Paolo Mirandola-féle ábrá­zoláson tervként megjelenő szabályos olasz bástyákat találták meg, azokat feltehetőleg meg sem építették. Az ásatási beszámoló felhívja a figyelmet a palánkerődítések nagyobb felületen megvalósuló kutatásának a folyta­tására.41 A gyulai vár második műemléki rekonstrukcióját követően 2005-ben nyitotta meg újra a kapuit a nagyközönség előtt egy teljesen új kiállítással, amelyet Havassy Péter és Héjjas Pál, valamint Szekér György tervezett.42 Az egyre növekvő látogatószámú vár környezetében 2007-ig nem került sor újabb régészeti kutatásra. 2007-ben Feld István a külső vár délkeleti sarkán, a várfürdő bővítésével kapcsolatosan végzett egy kisebb feltárást, ahol a már korábban megfigyelt palánkfal egy további szakasza került elő .43 A 2000-es évek elejére az Almásy-kastély épületéből elköltöztették a csecsemőotthont, ám még csaknem egy évtizedig üresen állt az épü­let, amelynek hasznosítására egészen 2012-ig nem sikerült jó megoldást találni. Akkor kezdődött meg az épület műemléki helyreállításának elő­készítése, amelynek első fázisaként lehetőség nyílt a kastélyépület és kör­nyezete régészeti és műemléki kutatására. A Gere László nevéhez kötődő ásatás és falkutatás javarészt 2013-2014-ben zajlott, részben az időközben megindult rekonstrukciós munkálatokkal párhuzamosan. Gere László a kastélyépület építéstörténeti kérdéseinek tisztázásához ásatással kutatta az összes földszinti és pincehelyiség mellett az épület közvetlen környe­zetét is, több helyszínen feltárva az egykori külső vár palánkerődítései- nek cölöpsorait .44 Az épületen belüli ásatások egyik érdekes eredménye volt az egyik pincehelyiségben feltárt három, koponya nélkül eltemetett Liska András f A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében 185 41 Feld, 2005. i. m. 101. 42 Havassy, i. m. 187. 43 Feld István: Gyula, külső vár. In: Régészeti kutatások Magyarországon, 2007. Bp„ 2008. 222. 44 Gere László szíves szóbeli közlése.

Next

/
Thumbnails
Contents