Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében

186 VÁROS, URADALOM, VÁR csontváz, amelyek a rétegtani megfigyelések alapján minden bizonnyal a török korban kerültek eltemetésre, a huszárvár palánkjába ásva. A kastély látogatóközponttá alakításához kapcsolódó régészeti kutatások ugyan számos új eredményt hoztak a 16-17. századi palánkszerkezetű külső vár tekintetében is, ám semmiképp sem pótolják a palánkfalak és földbástyák kiterjedésének és szerkezetének megismerésére irányuló szisztematikus kutatásokat. Összefoglalásként elmondható, hogy a gyulai belső vár ásatása és fal­kutatása megnyugtató mértékben megtörtént a vár két műemléki hely­reállításához kapcsolódóan 1956 és 1997 között. Az eredmények előzetes összegzése,45 valamint bizonyos témakörök, pl. a kerámialeletek részletes bemutatása is elkészült.46 A vár történetének monografikus feldolgozása még várat magára, bár az írott források tekintetében a közelmúltban két összefoglalás is napvilágot látott.47 A téglavár körül a 16-17. században ki­épült, palánkszerkezetű külső vár szerkezetéről és kiterjedéséről az alap­vető fontosságú képi ábrázolásokat őrző források rendelkezésre állnak.48 A 2014-ig a vár területén elvégzett ásatások (ío. kép) általánosságban igazolták a térképi ábrázolások hitelességét, ám az egyes képi felvételek közötti eltérések magyarázatával, valamint az eddig feltárt és dokumen­tált ásatási megfigyelések részletes feldolgozásával még adósak vagyunk. Ehhez alapvetően szükséges a téglavár és a palánk megépítéséről és kar­bantartásáról, valamint a későbbi sorsáról szóló, írott források szisztema­tikus feldolgozása, az eddig ismert és közölt adatok49 ellenőrzése. Ugyan a vár környéki régészeti feltárások egymástól több évtizednyi különbséggel zajlottak, ám egyformán kiválóan dokumentált ásatásokról van szó, ame­lyeknek a megfigyeléseit, különösen a kevésbé kutatott palánkerődítések- re vonatkozó adatállományokat egy közös térinformatikai adatbázis lét­rehozásával szükséges egyesíteni, az archív és a viszonylag friss, digitális elemek teljes felhasználásával. Ezt követően válik lehetségessé egy új kuta­tási stratégia kidolgozása, amely az archív ásatási anyag alapján kijelöli a roncsolásmentes, geofizikai módszerekkel és a hagyományos régészeti fel­45 Parádi, i. m.; Feld, 2000. i. m. 46 Szalai, i. m. 47 A közelmúltban két történeti jellegű mű is született a várról, illetve a gyulai uradalom­ról: 2007-ben Blazovich László dolgozta fel a 15-16. századi forrásokat (Blazovich László: Város és uradalom : Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből. Társ­szerzők Galántai Erzsébet és Schmidt József. Gyula, 2007. [Gyulai Füzetek, 16.]), 2013-ban pedig Havassy Péter foglalta össze a régészeti és történeti adatokat (Havassy, i. m.). 48 Paolo Mirandola 1562, Mathis Zündt 1566, Lambion Lambert 1695, Philipp Jakob von der Porten 1695, Leopold Franz Rosenfeld 1722. 49 Veress Endre: Gyula város oklevéltára 1313-1800. Bp., 1938.; Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. (Forráskiadványok a Békés Me­gyei Levéltárból, 10.)

Next

/
Thumbnails
Contents