Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
184 VÁROS, URADALOM, VÁR inak hitelesítését szolgálták.38 Ugyanekkor készült el a várnak és közvetlen környezetének mikroszintvonalas geodéziai, a várépületnek pedig fotogrammetriai felmérése is. 1997-ben a téglavár épületéhez tervezett közművezeték nyomvonalán zajlott feltárás, a vár előtti rendezvénytér területén. A megelőző feltárással érintett szakasz különösen fontos a külső vár szerkezetét illetően, mert a várról fennmaradt, hitelesnek tekinthető ábrázolások mindegyikén közel hasonló módon azonosítható a téglavárat körülvevő palánkerődítéseket és a tőle déli irányban, a középkori város felé elterülő huszárvárat elválasztó, belső vizesárok vagy várárok. A különböző léptékű ábrázolások abban megegyeznek, hogy valahol a mai Almásy-kastély és a téglavár között kell keresni ennek a belső várároknak a maradványait. A közműveknek szánt mélységben kiásott, több mint hatvan méter hosszúságú szelvényben sajnos nem lehetett megfigyelni sem a szóban forgó árok, sem a feltehetőleg vele párhuzamosan futó belső palánksor emlékeit. A metszetfalakon csak a 19-20. századi feltöltés volt követhető a kb. 150 cm mélységig kiásott szelvényben.39 A huszárvár területét érintő következő kutatásra 2000-ben került sor, amikor Feld István és Gerelyes Ibolya az Almásy-kastély épületébe integrálódott huszártorony, a török kori kaputorony falkutatását végezte el, illetve a torony melletti területen egy kisebb szelvényt is nyitottak. Sikerült megállapítani, hogy a kaputorony a külső vár sáncába foglalva épült meg 1566 után. A bizonyíthatóan egyszintes építmény téglalap alaprajzú, kis kváderekből, illetve az ívek, boltozatok esetében jellegzetes téglából épült, falait hófehér habarccsal vakolták. Ennek kocsiátjárót magába foglaló részére - az ismert ábrázolások szerint 1722 és 1745 között - egy barokk architektúrájú tornyot építettek. Egy, a 16-17. századi, sőt a 18. századi hadiépítészetre jellemző, lényegében a sáncba-erődfalba belefoglalt kapuépítményről van szó, amelynek két oldalán az őrség terei, de akár gyalogkapuk is lehettek.40 E sorok írója 2003-ban egy optikai vezeték kiépítéséhez kapcsolódóan végzett egy kisebb feltárást a rondella és az 1849-es honvédtiszti emlékmű közötti területen, ahol a keskeny vezetékárokban több ponton előkerültek a palánkerődítés cölöpsorai. A cölöplyukakat fedő talajrétegből török kori leletanyag látott napvilágot. 2004 áprilisában nyílt először lehetőség a vár palánkerődítéseinek és földbástyáinak ásatással történő kutatására. Feld István és Gerelyes Ibolya a téglavár északi oldalán, a két földbástya feltételezett helyén, és a téglavár keleti oldalán, a barokk kori támfal és a középkori Zwingerfal 38 Feld, 1993. i. m. 147. 39 Ásatási dokumentáció: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár. 1998. 40 Feld István-Gerelyes Ibolya: Gyula, az Almásy-kastély kaputornya. Műemlékvédelmi Szemle, 2001. 1-2. sz. 220.
