Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében

Liska András J A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében

vár kutatására csak érintőlegesen került sor. Gerelyes Ibolyának 1984- 1987 között nyilt lehetősége ásatást folytatni az Almásy-kastély parkjában. Az akkoriban csecsemőotthonként hasznosított épület közvetlen környezetét a második világháborút követően le is választották az addig teljes egységet alkotó kastélyparkból. A zárt intézményként működő kastélyépületet magas betonkerítéssel vették körül, parkjának területére illetéktelenek nem is léphettek be. Ezért is volt különösen nagy jelentőségű Gerelyes Ibolya feltárása, amelyet Bálint Alajos 1958-ban a helyszínen elvégzett leletmentése nyomán kezdett meg.33 Bálint Alajos egy szennyvízakna kiásásakor előkerült épületalapozás részletét a külső vár területén állott dzsámihoz tartozónak határozta meg.34 Az egykori huszárvár területén 1566 után felépített dzsámiról több, hiteles ábrázolás is fennmaradt, és csak jóval a töröktől való visszafoglalás után, 1754-ben bontották le.35 A csecsemőotthonként használt kastély kertjében sikerült feltárni a különleges, gerendarácsozatos alapozású dzsámi maradványait. Az ásatáson előkerült részletekből kiszerkeszthető és azonosítható a teljes épület a hozzáépített minarettel együtt. A dzsámitól nyugati irányban nyitott szelvényekben egy rövid szakaszon Gerelyes Ibolyának sikerült a külső vár palánkját alkotó cölöpsorokat is megfigyelni és dokumentálni. Az egymással párhuzamosan futó cölöpsorok közül a nagyobb átmérőjű, a palánkfal külső oldalán elhelyezkedő cölöpök egy része leégett, ami feltehetőleg az 1566. évi ostrom eseményeihez köthető, míg a kisebb átmérőjű, többszörösen pótolt cölöpsorok megépítése a török korra tehető. A palánkfal szélességét a feltáráson nem sikerült pontosan meghatározni, de a rendelkezésre álló történeti források és ábrázolások alapján azt kb. kilenc méteresre becsülte Gerelyes Ibolya.36 A palánkfal belső oldalát érintő szelvényekből, a huszárvár területéről számos, jellegzetes török kerámiatárgy és fémeszköz került napvilágra.37

A dzsámi feltárását követően az 1990-es években kizárólag a téglavár műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó ásatásokra került sor 1997-ig, Feld István és Gerelyes Ibolya vezetésével. Bár ezek a feltárások is érintettek bizonyos szakaszokat, ahol a palánkszerkezetű védművekhez köthető cölöpsorok kerültek elő, a külső vár területének célirányos kutatása még váratott magára. Az ebben az időszakban nyitott ásatási szelvények elsősorban az 1950-es években egyáltalán nem, vagy csak részleteiben vizsgált szakaszok feltárására irányultak, illetve Parádi Nándor korábbi ásatása33 Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán (1566-1695). In: Szatmári Imre-Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Gyula, 1996. 106. (Gyulai Füzetek, 8.) (a továbbiakban: Gerelyes, 1996.)

34 Bálint Alajos: Gyula-Almássy-kastélykert. Régészeti Füzetek, 11. 1959. 72.

35 Petik Ambrus: Békés megye leírása, 1784. Sajtó alá rend. Dankó Imre. Gyula, 1961. 18.

36 Gerelyes, 1996. i. m. 120.

37 Gerelyes, 1996. i. m. XXVIII-XXXII. tábla.