Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
182 VÁROS, URADALOM, VÁR ásatási felületről nem készült összesítő rajz. Ezt majd csak az 1956-1961 közötti várásatáson előkerült leletanyag feldolgozásához készítette el Szálai Emese az archív dokumentációs rajzok digitalizálásával.28 Az Erdei Ferenc tervei alapján elkészült teljes körű műemléki helyreállítást követően, 1964-ben nyitotta meg kapuit a vármúzeum. A vár környezetét is rendezték, amelynek szomszédságában folyamatosan fejlődött, épült a helyi termálvizet hasznosító Várfürdő. A múzeum megnyitásával együtt a várudvaron kezdte meg működését a Gyulai Várszínház is. Az 1960-as évek divatos építészeti stílusának megfelelően a vár helyreállított épületei lapos tetős fedést kaptak, ami már alig két évtizeddel később elhibázott döntésnek bizonyult, hiszen a megfelelő szigetelés és a csapadékvíz elvezetésének hiányosságai miatt az épületszárnyak folyamatosan beáztak, és az 1980-as évek végén egy újabb műemléki beavatkozásra szorultak. Az újabb helyreállítási igényhez kapcsolódva már 1989-ben sor került egy kisebb régészeti feltárásra Gerelyes Ibolya és Simon Zoltán vezetésével, majd 1992-től kezdve egy szisztematikus feltárás kezdődött, amelyben hangsúlyos szerepet kapott a falkutatás módszere.29 A feltárásokat Feld István és Gerelyes Ibolya végezték, eredményeikről folyamatosan beszámolva .30 Lehetőség nyílt a teljes várépület részletes kutatására, azokon a helyszíneken is, ahol korábban Parádi Nándor nem végezhetett feltárást. Mind a szisztematikus falkutatás, mind a korábban előkerült, faragott kőelemek vizsgálata megtörténhetett, így megfelelő mennyiségű adat birtokában elkészülhetett a vár középkori építéstörténetének bemutatása.31 A régészeti eredmények felhasználásával pedig a korábbinál jóval megalapozottabb rekonstrukció születhetett. A várépület második felújítása hosszan tartó szakmai, műemlékvédelmi-építészeti vitát generált, ami a kutatások elhúzódását is eredményezte. Az 1990-es évek elején előbb Móga Sándor tervei alapján a tetőzetet állították helyre, majd a 2000-es években Kőris János és Vízer Balázs építészek elképzelése szerint a teljes épület műemléki helyreállítása megtörtént. A megújult várkiállítás 2005 óta látogatható. A második műemléki helyreállításhoz kapcsolódva, 2004-ben Feld István több helyszínen ásatást folytatott a palánkerődíté- sek területén, a hosszanti palánkfalak és az északi földbástyák elhelyezkedését vizsgálva.32 A 2004-ig lezajlott ásatások a korábbi feltárásokhoz hasonlóan gyakorlatilag csak a téglavár környékét vizsgálták, a palánkszerkezetű külső 28 Szaki, i. m. 29 Feld, 2000. i. m. 260. 30 Feld István: Űjabb régészeti kutatás a gyulai várban. Műemlékvédelem, 1993. 3. sz. Мб- 156. (a továbbiakban: Feld, 1993.) 31 Feld, 2000. i. m. 32 Feld István: Az (újra) helyreállított gyulai vár. Műemlékvédelem, 2005. 4. sz. 189-196. (a továbbiakban: Feld, 2005.)
