Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
158 VÁROS, URADALOM, VÁR vármegyei jobbágy pedig egy hónapot dolgozott a külső vár védőműveinek, palánkjainak lebontásán.32 A belső vár tornya bizonyára nem volt fedett a török időkben, hiszen egy fából készült tetőzet csak növelte volna a tűzveszélyt. Nem egyértelmű, hogy a vár visszafoglalása után történt-e meg a tető befedése. 1695-ből ugyan van egy adat, miszerint a munkások javítják és befedik a kapu feletti tornyot. Ez azonban lehet, hogy a külső és a belső vár között átívelő híd végében lévő átjáró feletti torony.331710. április-októberéből van adatunk, hogy a téglavár és a benne lévő épületek tetőszerkezetét javítják. Lindner indoklása szerint annyira rossz állapotban volt, hogy félő, a benne elszállásolt katonaság fejére fog omlani.34 Petik Ambrus 1784-ben viszont már azt írja, hogy a „A’ Másik Torony pedig, a’ mellynek alatta Napkeletről a’ bé járó kapu vagyon, egészen fenn áll, és régi pusztulásából meg-igazittat- ván 1763. Esztendőben új fedéllel a’ teteje, és feljáró Garaditsokkal belölröl újra építtetett, és a kőrakása felett szép mulató ház készíttetett.”35 Rövid összegzésként az szinte bizonyosnak tekinthető, hogy a Mi- randola által 1562-ben papírra vetett elképzelés nem valósult meg teljes egészében. A 17. század végi ábrázolásokkal összevetve láthatók a különbségek is. Minden bizonnyal, az 1566. évi ostrom előtt nagy sietséggel, a terepviszonyokhoz alkalmazkodva készülhettek el a védőművek. Ke- recsényi László gyulai főkapitány ugyanis lesújtó állapotokról írt Gyula váráról a Magyar Királyság nádorának, Nádasdy Tamásnak: „[...] oly pusztába szállottam, mintha az mezén volnék, még egy részre, ha tiszta mezén volnék és népem volna, inkább bíznám hozza, ezt pedig ol igen nehéz meg épéteni, hogy kinnyebb volna akarhon mezében újonnan várat csinálni, mert ezt soha jó módon kilenben meg nem csinálhatják, hanem ha az árokját bé teltik és azon menne elé az fala, és azkivel más árkot ásnának, ki számtalan munkával lenne [,..].”36 A vár sarkainál tervezett földbástyák, úgy tűnik, nagyjából megépültek, de a délkeleti oldalon feltüntetett téglalap alakú nem. Rosenfeld és Lambion nem jelöl ezen az oldalon semmit, míg von der Porten egy te- naliont rajzolt. A Károlyi-féle torzított ábrázoláson van ugyan itt is egy bástya feltüntetve, de ez a rajz többi pontatlanságát figyelembe véve egy újabb téves elemnek tekinthető. A Mirandola által az északnyugati oldalon jelölt téglalap alakú bástya viszont úgy látszik, hogy megvalósult, mert Lambion, von der Porten és Rosenfeld is jelzi, igaz eltérő alakban. Peltűnő továbbá, hogy a bástya nyugati oldala beköt a belső és a külső várat elválasztó árok vár felőli oldalán magasodó palánkjába. Ügy tűnik tehát, hogy 32 MNL OL E 281. 1700. dec. Nro. 57. 33 MNL OL E 281. 1695. ápr. Nro. 48. 34 ÖStA FHKA HFU 1710. Okt. 27. 35 Petik Ambrus: Békés megye leírása, 1784. Sajtó alá rend. Dankó Imre. Gyula, 1961.12. 36 Veress, i. m. 337-338.
