Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
Oross András f A gyulai vár ás környezete a 17-18. században 159 az 1560-as évekre kiépült vár egészen a 18. század eleji rombolásig, illetve magánkézbe kerülésig megőrizte eredeti alaprajzát és védőműveit és csak a palánk kisebb nyomvonal-változásai vehetők észre. Kitekintés: vár és környezete a 18. században M indenképpen fontosnak tartom, hogy a gyulai vár és környezetének 18. századi változásait is nyomon kövessük, mert így közelebb kerülünk és talán valamivel jobban is megértjük a mai terepviszonyokat. A vár sorsát végül nem az 1700. június-december közötti rombolás határozta meg, hanem egy azt követő hadi esemény, valamint a gyulai uradalom magánkézbe kerülése. A Károlyi Sándor által vezetett kuruc csapatok 1705 júniusában vették ostrom alá a gyulai várat.37 Ennek során elfoglalták és teljesen felégették a huszárvárat a benne található (nem is olyan régen rendbe hozott) épületekkel, továbbá tönkretették a palánkfal alkotóelemeit, a cölöpöket is. Ágyúi viszont semmit sem értek a földbástyák, illetve a belső téglavár ellenében. Károlyi terve az volt, hogy bombát ásat a földbe és megpróbál az aknákat felrobbantva törést előidézni a falakon. Károlyi az aknákat a vár északkeleti oldalára merőlegesen ásatta be a földbe és ott robbantotta fel. Az ásás és a robbantás nyomait Parádi Nándor az ásatások során megtalálta: „A várépület keleti sarkánál levő északkeleti saroktám-pillérnél, az épületet körülvevő falon kívül, mély árokszerű beásást figyeltünk meg, mely az alapozás aljának mélységéig terjedt. A beásás a falra derékszögben északkeleti irányban húzódott. A várépületet körülvevő fal ezen a részen egészen mélyen elpusztult. A mély árokszerű beásásnál a falmaradványban egymáshoz közel három egészen széles repedés van, és a szétrepedt fal a helyéről kifelé elmozdult. Minden bizonnyal az 1705. évi ostrom idején a vár felrobbantására ásott árkot és a felrobbantott fal maradványait találtuk meg.”38 A vár elfoglalása a robbantással sem sikerült, mert csak az épületet körülvevő falat rombolta szét. Károlyi Sándor tábornok erről 1705. június 24-én Rákóczi Ferenchez küldött levelében a következőket írja: „Az mina egyik torony bástyáját felvetette; de belül azon kőfal lévén — kit három felé is nagyon, egész funda- mentornáig hasított, de ki nem vetet, -, ostromnak nem küldhettem.” A várépület újabb falazású északkeleti falában végighúzódó repedés valószínűleg ekkor keletkezett.39 37 Az ostrom történetét részletesen feldolgozta Thaly Kálmán, míg a körülményeiről két terjedelmes forráspublikáció is rendelkezésre áll: Bánkuti Imre: Gyula kuruc ostroma : Iratok 1705 május-július. Békési Élet, 1976. 2. sz. 249-284. és Bánkúti Imre: A Körös-Maros köz a Rákóczi-szabadságharc idején: Újabb dokumentumok, 1704-1710. In: Szabó Ferenc (szerk.): A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből: Tanulmányok és forrásközlemények. Békéscsaba, 1988. 111-143. (A Békés Megyei Múzeumok közleményei, 11.) 38 Parádi, i. m. 158.
