Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
156 VÁROS, URADALOM, VÁR 1697 folyamán Nothnagl utódja, Schamiz kapitány is folytatta, aki minden bizonnyal a vár palánkjainak javítását, valamint a várárok tisztítását is végeztette.24 1698-ban von der Porten nagyváradi kapitány gyulai látogatásakor megállapította, hogy a csatornát a várban ki kell tisztítani (ez minden bizonnyal a belső és a külső vár közötti árok). Meghagyta továbbá a kamarai provizornak, hogy a víz által elsodort mellvédeket, valamint a katonaság szállásait javítsa ki.25 Miután Gyula vára 1699 decemberében bekerült az Udvari Haditanács által kiadott úgynevezett várrombolási rendeletbe, csak idő kérdése volt, mikor kezdenek neki és milyen mértékű munkát végeznek a váron.26 A gyulai vár „rombolása” 1700 júniusa és decembere között zajlott. Megállapítható, hogy elsősorban a hadi eszközök elszállítása történt meg, azaz a mozdítható ágyúk, lőpor, gránátok és puskapor került részben Aradra, részben Nagyváradra. Fájdalmas pont volt az evakuáció során, hogy a külső vár bejáratánál álló török toronyban lévő, az 1695. januári összezu überschicken umb die Wachstuben und Schenkhäuser verfertigen zu lassen. Das Paul Deakische Husaren Regiment ist gestirt allhier ankommen, denen Morgen oder Übermorgen noch zwey teütschen Regiment folgen sollen, allhier stehen zu bleiben, soviel als das Ansehen hat, glaubt man, dass es auf Temeswar losgehet. Wegen meiner Besoldung bitte gehorsambst das Decret zu überschickhen und dia Anschaffung auf Segedin ergehen zu lassen.” 24 MNL OL E 281. 1697. jún. Nro. 25. „Ich lasse über Hals und Kopf Holtz fällen umb hiesigen Herr Commendanten, der ein wunderlicher Mann, und jezt und im Sommer auch Holtz verlanget, befridigen zu können, er will unterschidliche Fortifications (die zwar wohl nöt- hig) anfangen, zu welchem er das Gelt von mir verlanget, so aber nichts vorhanden [...].” 25 MNL OL E 281.1698. jül. 10. „...wo er gefunden, das etwelche Häuser sehr baufällig, der Canal in der Vöstung nicht ausgeraumbt und der, durch das grosse Wasser ruiirte Wehr oder Tamm, das Wasser umb die Vöstung zu haben, höchstnothwendig zu machen seye, und mir solches alles in standt zu setzten ernstlich anbefohlen, dem ich Antwort gegeben, das kein Creützer Geld habe, mir aber replicirt worden, es gehöre zu meinem Ambt und Dienst, solle solches machen lassen, möge das Gelt darzunehmen wo ich wolle [...].” MNL OL E 281. 1698. aug. 3. „[...] Aus lauter strapatiren und Chargiren von hiseigen Commendanten der sich jederzeit auf herrn Obristen von der Porten beziehet, wegen Reparirung der Quartier, Machung des Weehrs oder Tamms, das Wasser zwar nothwendiger Weis umb die Vöstung zu haben, bin ich gemüssiget aus den Augen und in Halmagy zu gehen 26 Az 1699. december 13-án a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához, Esterházy Pál nádorhoz és bányavidéki főkapitányhoz, Batthyány Ádám kanizsai főkapitányhoz, Barkóczy Ferenc felső-magyarországi helyettes főkapitányhoz és Zichy István győri vicegenerálishoz eljuttatott rendelet értelmében a megjelölt helyeket el kellett pusztítani. Az őrségek megnövekedett költségeit nem tudván biztosítani (amit indokol a háború terhének viselése, a kimerült császári-királyi kincstár és a nép veszteségei), a várak meghagyására nincsen mód - fogalmazott az Udvari Haditanács. A határozat szerint Gyula, Ecsed, Szentjobb, Szepesvár, Zsolnalitva, Likava, Léva, Simontornya, Tata, Veszprém, Pápa, Körmend, Kaposvár, Dombóvár és Zalavár várait kellett az említett főkapitányoknak és főkapitány-helyetteseknek lerombolniuk, illetve a tüzérséget egy meghatározott másik várba szállítaniuk. Az 1699. és az 1702. évi várrombolási rendelet végrehajtásának ismertetését lásd Oross, 2013a i. m. 126-146.
