Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
Oross András f A gyulai vár és környezete a 17-18. században 155 egyszerűen ráépíthették az egykor az ágyúdombtól nyugatra lévő kiugró falszakaszokra. A keleti földbástya tehát ma nagyjából a szaunapark és az úgynevezett hullámmedence, valamint a kastély közötti területre tehető. Az 1566. évi ostromban komolyan megsérült gyulai védőműveket a törökök helyreállították, de lényegesebb változásokat nem hajtottak rajta végre. A gyulai török építkezéseket történeti és régészeti adatokkal Ge- relyes Ibolya korábbi tanulmányában már összefoglalta.22 Az 1695-1722 közötti időszakból a belső és a külső vár komolyabb építkezésére nem sok adat található a budapesti és bécsi levéltári forrásokban. Ennek magyarázata a bevezetőben leírt folyamat, miszerint Gyula stratégiai jelentősége, különösen az 1699. januári karlócai békét követően, igencsak visszaesett. Mindössze a palánk folyamatos karbantartására és a földtöltések megerősítésére van információ, hiszen erre szükség volt, hogy a vár és palánk ne omoljon össze. 1696. április végén például az ítéletidőben két falszakasz leomlott, továbbá a víz két gátat elsodort. Nothnagl kapitány ezt követően kifejtette a kamarai provizornak, hogy a vár silány és védhetetlen állapotban van és egy tervvel állt elő a megerősítést illetően. A Köröst javasolta felduzzasztani, hogy a vár körbe-körbe a vízben álljon. Négy gátat kellene építeni, amelyek közül az egyiket a német, a másikat a magyar, a harmadikat a rác katonaság építené meg. A negyediket a provizor vállalta magára, hogy a helyi parasztsággal megcsináltatja, de - jellemzően a kamarai iratok tartalmára - az iránt érdeklődött a budai kamarai központtól, hogy vajon az adómentes éveik ellenére felhasználhatja-e őket erre a fontos feladatra? Sajnos nem derül ki, hogy a tervből pontosan mi valósult meg, de gyaníthatóan megkezdték a vár védhetőbb állapotba helyezését.23 * * Ezt a munkát 22 Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán (1566-1695). In: Szatmári Imre-Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Gyula, 1996. 111-120. (Gyulai Füzetek, 8.) 23 MNL OL E 286. Budai Kamarai Adminisztráció, Buchhalterey Akten (a továbbiakban E 286.) 10. köt. Nro. 269. „Es hat mir der allhiesige commandirende Officier herr Haubtmann Nothnagl vorgetragen, weilen hiesige Vöstung in einem sehr schlechten Standt und man für einem Anlauff nicht einmahl sicher, solchen Orth in einen besseren Defension zu setzen, zu was Endte er dann willens die Körösch zu schwöllen, damit die Vöstung ringsumb Wasser stehe, mich dahero, umb das benötigte Geldt darzu herzuschiessen, angesucht, welches ich ihme aber alsogleich abgeschlagen, kein Befehl, viel wenig Verlaag darauf zu haben. Weilen nun aber dennoch solches Werkh zu verertigen für höchstnoth- wendig befunden, als habe zu Erspahrung der Unkosten ged. herr Hauptmann fürgetragen, weilen vier Weehren oder Tamm gemacht werden müssen, das Wasser zu schwöllen, er einen mit seinen teütschen, die zweyte von denen hungarischen, die dritte von denen raitzischen Soldaten. Ich aber die virte mit denen Bauern machen lassen wolle, welches er, auf vielfältiges Einreden, auch placidirt, dahero eine löbl. Cameral Administration hiemit gehorsambst anfragen sollen, ob sothane Innwohner wegen der frey Jahren, darzu astringiren dörffe oder nicht, damit wegen sonst etwan einlaufenden Klagen, ich zu keine Verantwortung gezogen werdten möge, die Baumaterialien bitte sobaldt möglich i
