Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
154 VÁROS, URADALOM, VÁR ként nyolc lépés szélességűre teszi.20 Természetesen a palánkvárak létének egyik feltétele a folyamatos karbantartás. Mivel földből és fából épült, ezért nagyon erősen kitett az időjárás viszontagságainak. Nem csodálkozhatunk tehát, ha a vár körüli palánk nyomvonala nem állandó, hanem az 1550-1560-as évekbeli építése óta folyamatosan változik. Az 1566. évi ostrom, az 1695. évi visszafoglalást megelőző kisebb ostrom, majd később az 1705. évi Károlyi-féle ostrom mind-mind nyomot hagyhattak a palánk vonalán. Feltételezhető, hogy ilyen esetekben nem egy teljes falszakasz kijavítására került sor, hanem az éppen sérült részt igyekeztek a lehetőségekhez mérten helyrehozni. Ugyanez figyelhető meg a természeti csapások utáni újjáépítésnél. Lindner kamarai provizor jelentései, de a 18. század eleji ábrázolások is egyöntetűen nyilatkoznak arról, hogy a vár körüli árokban nagyon alacsony a víz, amely a védhetőség rovására megy. Ezen a helyzeten bizonyosan javítottak a gyulai uradalom új birtokosai, hiszen a malmok használata (és tegyük hozzá a halászat is) az egyes folyóágakban igencsak jövedelmező bevétel volt. Rosenfeld több helyen ábrázol malmokat a vár körül és a város területén is. A legnagyobb, négykerekű uradalmi malom a mai görögkeleti templom helyén állt. Az 1801. évi tűzvészben azonban nemcsak a korábbi fából épült rác templom (Rosenfeldnél S jelű épület), de ez a nagy malom is leégett.21 Érdemes talán elgondolkodni a külső vár várfalainak és bástyáinak elhelyezkedésén a mai terepviszonyok között. Valójában a szinte teljesen beépítetlen északi és keleti földbástyák esetében talán erre nincs akkora szükség, mint az Almásy-kastély és a várfürdő által megbolygatott területen. Az egykori várkapu (török torony) mellett lévő nyugati bástya nyomvonala a mai görögkeleti templom és a kastély nyugati szárnya közötti szakaszra esik. Érdemes azt is megfigyelni a 18-19. századi térképeken, hogy a bástya nyomvonala nyomokban még látszik és előtte még az egykori várárok kanyarog. A törökök által emelt ágyúdomb és a tőle keletre és nyugatra lévő bástyák helyét valamivel nehezebb meghatározni, mivel a terepen a Harruckern-kastély építkezésével párhuzamosan komoly változások figyelhetők meg. A 19. század elején felépült cselédszárnytól keletre helyezkedhetett el az ágyúdomb és a bástya, míg a kastélyt egészen 20 Az ábrázolások lelőhelyei: Mirandola: ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA) Kartensammlung Lade U IV/1 Gyula; von der Porten és Lambert Lambion hadmérnök 1695. februári rajza a gyulai várról. ÖStA KA KS G 1 H 233-05; Károlyi Sándor: Scherer Ferenc: Gyula város története, I. A földesúri város. Gyula, 1938. 268. és Thaly Kálmán: A szent-andrási csata és Gyula ostroma 1705-ben. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve, 6. 1880. 21.; Leopold Franz Rosenfeld: MNL OL S 82. Családi fondokból kiemelt térképek, Károlyi család Nro. 59. 21 Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 5.1978. 281. Itt látható a malom rekonstrukciós rajza is.
