Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
Oross András J A gyulai vár és környezete a 17-18. században 153 amelynek menedékében biztonságosan lehet közlekedni és lefeküdni lövéshez. Az árok külső oldalát hasonlóan kell megcsinálni, hogy a várra ne lehessen felegyenesedve tüzelni. Az árok mélyebb legyen, innen mindig nyerhető elegendő föld a falak és bástyák befejezéséhez. Megfontolandó, hogy az árkon túl még egy tizenegy öl széles árkot is készíteni kellene, mint ahogyan az a mellékelt 3. rajzon is látható.” Szerencsés módon Lambert Lambion és von der Porten is készítettek a várról profilrajzokat, valamint Mirandola 1562. évi, eddig publikálatlan rajzán19 is fennmaradt egy profilrajz, amely a tervezetet tükrözte. Rosen- feld mérnök rajzán is kivehetők még az egykori cölöpsorok nyomai. Ezek alapján kijelenthető, hogy a várárok belső oldalán volt egy cölöpökkel és földdel megerősített mellvéd, amelyen a katonák körbejárhatták az egész várat, úgy, hogy az ellenség golyói nem veszélyeztették őket. Lambion C jelű metszetén meg is nevezi, hogy a föld mellvéd külső oldalán cölöpsor magasodik (4. pont). A következő cölöpsor már a vár fala. A földből épített várfal külső oldalán erős, magas cölöpöket vertek le, amelynek nagy része a föld alatt volt. A várfal külső oldalán egy újabb mellvéd húzódott, amely lehetőséget nyújtott a katonáknak a tüzelésre. A magasabb mellvéd után, valamivel alacsonyabb szinten egy szélesebb feltöltés következett, amelyet szintén egy cölöpsor zárhatott le. A palánk föld feletti része folyamatosan keskenyedett felfelé, ez magyarázza, hogy Lambion metszetén miért nem a talajra merőlegesen állnak a cölöpök, hanem enyhén a várfal felé döntve. Von der Porten leírásában a palánk szélességét hét, helyen19 Mirandola rajzának eddigi közlései több apró problémára adtak okot. Lelőhelye: a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Térképtára, Bécsben. A korábbi szakirodalmi hivatkozások pontatlan megjelölései miatt az eredeti rajz mellett szereplő további rajz, amely Gyula kiépítési tervét tartalmazza, nem volt ismert. A tervrajz keltezése is problematikus, hiszen a rajzon nem szerepel évszám. A tervrajz eredeti őrzési helye ismeretlen. Az biztos, hogy először az 1896. évi millenniumi kiállításra kiemelt iratok között szerepelt. A kiemelési jegyzéken az 1562. évi iratok közé keltezés nélkül elhelyezett, szerző nélküli leírást jelölték meg, amelyben a török elleni harcmodort taglalja a szerző. Nincs arra adatunk, hogy végül 1896-ban kiállították-e az országos kiállításon Gyula tervrajzát, de az biztos, hogy nem helyezték vissza eredeti helyére, hanem az Ungarische Akten nevű sorozat mellékleteként tárolták a többi kiválogatott irattal együtt (Miscellanea sorozat). Innen az 1970-es években emelték át a Térképtárba, ahol új jelzetet kapott. A keltezés idejét csak közvetett bizonyítékokkal tudjuk 1562-re tenni. A Kriegsarchivban az úgynevezett Alte Feldakten sorozatban (ÖStA KA HKR Alte Feldakten 1562-4-3 Уг) fennmaradt Kerecsényi László gyulai kapitány levele, amelyben Mirandola szerepét hangsúlyozza a vár erődítési munkáinál. Veress Endre egyébként pontosan idézi is a tervrajzon lévő olasz és német nyelvű szöveget. (Veress, i. m. 356.) Az Udvari Haditanács lajstromkönyvei szintén utalnak arra, hogy Mirandola 1561-1562 körül járt Gyulán. 1561-ben kérelmezte, hogy Gyulán maradhasson (ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1561. Mai No. 54.), míg 1562-ben Kerecsényi kapitány kérte, hogy a gyulai erődítésekre őt küldjék ki (ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1562. März No. 36.). Mirandola egyébként 1562 végén, 1563 elején hunyt el, mert helyére a bécsi hadszertárban 1563 áprilisában új embert vettek fel (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 252. föl. 272.)
