Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
152 VÁROS, URADALOM, VÁR Ismert, hogy a gyulai várról több ábrázolás, rajz is fennmaradt a 18. század első feléből. Emellett a régészeti feltárások (Parádi Nándor, Gere- lyes Ibolya) is komoly eredményeket hoztak a Szigeterőd története szempontjából. A vár, illetve palánk tudományos igényű leírását az ő műveikben is megtaláljuk.18 Az 1695 utáni metszetek meghatározó elemei az ún. török torony, a külső várban lévő ágyúdomb, a belső és a külső vár közötti vizesárok, illetve a földből-fából épített nagy kiterjedésű bástyák és falszakaszok. Előművei a várnak nem voltak, természetes védelmet a Körös-ágak nyújtottak a vár körül. Von der Porten 1695. évi ábrázolásán látható azonban a nyugati és a keleti oldalon egy-egy, a várfalon kívül található védőmű, amelyet a Lambion-féle ábrázolás tenalion névvel illet. Ez egy nagyobb mellvéd lehetett, amely a katonaság védelmére szolgált, hogy biztonságosan tüzelhessenek az ellenségre azokon a helyeken, ahol nagyobb támadás volt várható. Az is látható mindegyik 1695 utáni ábrázoláson, sőt még Leopold Franz Rosenfeld térképén is, hogy a belső és külső vár között egy árok volt, amelynek belső vár felőli oldalán egy újabb cölöpsor és földtöltés húzódott. Ugyancsak kérdéses, hogy ezen az árkon hol ívelt át pontosan az a fahíd (feltehetően felcsapós fahíd), amely a két várrészt összekötötte. A Paolo Mirandola hadmérnök nevével jelzett 16. századi ábrázoláson a híd egészen az árok keleti oldalán látható, a 17. század végi ábrázolások viszont kivétel nélkül az árok közepére helyezik. Rosenfeldnél már az árok a feltöltés nyomait mutatja és csak egy kisebb tavat ábrázol, azzal a megjegyzéssel, hogy a török időben ennek volt egy gátja (Schliessen). Rosenfeld ábrázolásán egyébként feltűnő, hogy a várfal keleti és nyugati oldalán egy-egy nyílást rajzol, amelynek funkciója nem teljesen világos. Mirandola 1562. évi terve egyébként jóval ambiciózusabb volt, mint azt a tervrajzához készített leírásából is kiolvashatjuk: „Ebben a formában építendő meg Gyula vára. A belső vonalak jelentik a várat, ahogyan ma létezik, az egyes darabok és épületek méretét a mellékelt jegyzék alapján lehet mérni. A sárga vonalak jelentik a falat, a piros vonalak a mellvédet, amelyet belülről és kívülről is cölöpökkel kell támasztani, hogy a fal ne csússzon meg. A külső része valamivel magasabb legyen, hogy az őrség biztonságban legyen, és könnyen kiláthasson. A kis zöld vonal kb. egy öl széles utat jelöl, amely a földből-cölöpből készített fal lábánál fut körbe, amelyet földbe vert karók védenek a víz mellett, hogy a jég és a víz ne tehessen kárt az építményben. Erre az útra kell egy kerítést csinálni, 18 Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. század fordulóján. In: Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában, 1686-1699. Eger, 1989.133-139. (Studia Agriensia, 9.) és Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Magyar Műemlékvédelem, 3. 1961-1962. (1966.) 156-161.
