Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
Oross András J A gyulai vár és környezete a 17-18. században 151 Ennek a helyőrség élelmezésében lenne elsősorban szerepe. Szőlő, gyümölcs, szántó, rét és erdő elegendő mennyiségben van a környéken, de részletesen róluk most nem tud jelenti, mert nagy a hó. Az élelmezésre adott utasítást sem tudja végrehajtani, mert nincsenek lakosok a környéken, a falvakból elmenekültek, de ha a vidék benépesedik, sok jövedelmet lehet beszedni. Porten nagyváradi parancsnok szerint, most hogy a Budai Kamarai Adminisztráció alá került a város, küldjenek pénzt a belső várban kialakított katonai szállások javítására, továbbá biztosítsanak kétszáz pokrócot és szalmazsákot a helyőrségnek. Herdegen jelentésének értékét tovább növeli, hogy elkészítette a hadi eszközök leltárát (amely más forrásokból is ismert16), de mellékeltben megtalálható a belső és külső várban lévő házak összeírása is (Inventarium der aldorth befindenden Heüser undt Mühlen, welche sich in Schloss, undt Vestung Gyula bey der Übergab befundten, undt nachgehendts specificirt, auch wie solche ad interim von Herrn Obristen Laport sein assignirt worden). Úgy tűnik egyébként a forrásokból, hogy a Festung megnevezéssel a huszárvárat, míg a Schloss elnevezéssel - az akkor egyébként már csak romos falmaradványokkal rendelkező - belső várat és nem a ma is álló téglavárat illették. A házak összeírásából kiderül, hogy a helyőrséget adó lovas és a gyalogos katonák egy részét a belső vár húsz házában szállásolták el, amelyek közül öt volt teljesen romos. Általában egy-két szobás kis házacskákról volt szó, amelyekben külön feltüntették, hogyha konyha (Kuchl), istálló (Stall) vagy kamra (Kammer) is volt az épületben. A külső várban (a huszárvárban) lévő további 43 házat is elsősorban a katonák kapták, de a kamarai hivatalnak is itt találtak egy négyszobás, háromkonyhás, egy- kamrás, továbbá istállóval és kerttel is rendelkező házhelyet. Különösen értékes, hogy az összeírás szerint a 25. számmal jelölt házban a janicsár aga, míg a 27. számúban a basa lakott. 63. számmal jelölték a szép mecsetet, amelyhez fogható nem sok van a Török Birodalomban („Ein schene Moschee, dergleichen nit vili in Türckhey [...]”). A leégett palánkban két további mecsetet, egy gőzfürdőt, és mintegy 150 házhelyet számoltak ösz- sze. 1695 áprilisából megvan a fürdő leírása is: ami a fürdőt illeti, külsőleg elég jó állapotban van, de belül teljesen romos, a kádak hiányzanak és a vezetékek is beomlottak, ha tehát meg akarnák javítani, az sok pénzbe kerülne, és kevés hasznot hozna. („Das Baad alhier belangend, ist solches in dem Aussern Gebau zwar noch guth, innwendig aber völlig runirt, kein Kessel mehr vorhanden, auch alle Canahl verwüstet, also wan man repa- riren wollte, es eine grosse Summa geltkosten und denoch wenig Nutzen tragen wurdte.”)17 16 A több munkában is kiadott hadi leltár lelőhelyei: Veress Endre: Gyula város oklevéltára 1313-1800. Bp„ 1938. 452-453.; Szita László (szerk.): A törökök kiűzése a Körös-Maros közéről 1686-1695. Gyula, 1995. 222. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 19.) 17 MNL OL E 281. 1695. ápr. Nro. 48.
