Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
150 VÁROS, URADALOM, VÁR A központoktól való távoli fekvés és a bécsi Udvari Haditanács megváltozott hadügyi koncepciója együttesen eredményezték, hogy a 17-18. század fordulóján a gyulai külső várat lerombolásra ítélték. Az ország egész területére jellemző volt, hogy a kisebb, elavultnak tekinthető várak védőműveit lerombolni, míg a kedvező stratégiai helyen fekvő, nagyobb erődöket kiépíteni javasolták.14 A vár és a város építészeti környezete, leírása M int az közismert, Gyula vára 1695 januárjában került vissza keresztény kézre. Ezzel véget ért az 1566 óta tartó török uralom a városban, amely azonban nem múlt el nyomtalanul. Építészeti emlékek sokasága őrződött meg egészen a 18. század közepéig nemcsak a város, de a vár területén is. A visszafoglalást követő napokban - a már több vonatkozásban említett - Budai Kamarai Adminisztráció részéről Johann Bernhard Herdegen szegedi kamarai prefektus készített összefoglaló jelentést a vár és a város állapotáról, valamint a tapasztalt viszonyokról.15 Ebben leírja: a törökök kivonulását követően Te Deumot mondtak, majd ágyúk elsütésével adták hírül a vár újra megszerzését. Katonai részről Philipp Jakob von der Porten nagyváradi várparancsnok volt jelen, akit - amellett, hogy elkészítette a később még idézendő várleírást - Herdegen felkeresett, hogy írják össze a várható jövedelemforrásokat a környéken. Az engedélyt erre megkapta és munkához is látott, és nemcsak ezeket, de a házakat és a fellelhető hadi eszközöket is számba vette (a hadszertárban és a bástyákon is). A helyőrségen kívül nincs itt más ember - írta Herdegen, ezért Noth- nagl várparancsnokot kérte, hogy a katonákkal felügyeljék a házakat, a fürdőt és malmot. A malom nagyon messze van és az ott lévő magyar molnárt felkereste, hogy akárcsak a török időkben, őröljön. Ezért kapna havi három forintot, majd később, ha már lesz a malomból bevétel, akkor annak negyedét kapja, akárcsak a török időkben. A malom kétkerekes, de javításra szorul, nagyon jó helyen van, ezért kár lenne, ha tönkremenne, sőt, a közeli gyulai erdőkből lehetne fát hozni és kijavítani, mert nagy hasznot hozhat - zárta ezzel kapcsolatos fejtegetéseit. Javaslatot fogalmazott meg, hogy a belső és a külső vár közötti Körös-ágban - mintegy háromszáz forintos költséggel - be lehetne állítani egy malmot („[...] Mann khunte zwar zwischen der Vöstung und des Schloss ein stattliche Mihi anlegen wan man die Spesa darauf wenden wollete, welche sich bis 300 f. nach Überschlag des aldortigen ungar. Mühlner erstreckhen möchte 14 Erre a folyamatra részletesen lásd Oross, 2013a i. m. 113-177. 15 MNL OL E 281. 1695. jan. Nro. 64. Ennek a forrásnak a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen ez az első olyan beszámoló a visszafoglalt várról, amely nem katonai szempontból írja le Gyulát.
