Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
Oross András f A gyulai vár és környezete a 17-18. században 149 be integrálódott. Periférikus jellegét meghatározta, hogy az Udvari Haditanács elsősorban a már 1686-ban megszerzett Szeged, és az 1692-ben elfoglalt Nagyvárad erődítését helyezte előtérbe. Az 1697. évi zentai csata és az 1699. januári karlócai béke eldöntötte, hogy a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom új határa a Tisza és a Maros folyó lesz. Ennek megfelelően Bécsben a Maros-menti Arad kiépítésére helyezték a fő hangsúlyt.7 Gyula helyzetéről a 17-18. század fordulóján megjegyzendő tehát, hogy két fővár (Arad, illetve Nagyvárad) között feküdt, mélyen egy mocsárban. Stratégiai helyzete ugyan megfelelő volt, de - különösen télen, ha a mocsarak és a vizek befagytak - védhetősége erősen kérdéses volt. Ráadásul nem feküdt hadseregek felvonulási útvonalán és a környék elnéptelenedése miatt az ide érkező nagyobb létszámú katonaság ellátása komoly gondokat okozott. 1695 januárjában a nagyváradi parancsnok Philipp Jakob von der Porten átvette a várat a törököktől, Gyula parancsnoka Nothnagl kapitány lett.8 1695 után az állandó helyőrség létszámát kb. kétszáz-háromszáz fős vegyes rác, magyar és német katonaságra tehetjük. 1698-ban a Bagosi-féle hajdúezred két százada állomásozott Gyulán, 186 fővel.9 Parancsnokai is gyakran változtak, hiszen a várnak nem volt egy, az Udvari Haditanács által kinevezett állandó parancsnoka, hanem az Aradról ide vezényelt katonaság élére maga az aradi parancsnok jelölt ki egy-egy magasabb rangú tisztet. A rendelkezésre álló töredékes adatok alapján Nothnagl után 1697-ben Schamz,10 11 1699-ben de Finck,11 1700-ben Koba- novsky (Johann von Kowansky),12 1705-ben Richter kapitánynak13 hívták a gyulai várkapitányt. Gyula katonai helyzetével kapcsolatban mindenképp hangsúlyozandó, hogy nehéz volt élelemmel ellátni, mert távol volt a főbb száraz és vízi útvonalaktól. A 16. század elején ez a helyzet annyiban volt kedvezőbb, hogy akkor egy gazdag településhálózat vette körbe, de a 17-18. század fordulóján inkább már a határszélre szorulás, a Budától és Bécstől való nagy távolság, a többnyire néptelen vidék a jellemző. 7 Arad várának kiépítése több lépcsőben, egészen Mária Terézia koráig zajlott. Az 1700 körüli időszakban a régi palánkvár megerősítése és védőművekkel való ellátása volt napirenden. Kiemelt stratégiai jelentősége miatt komoly mennyiségű pénzt fordítottak erre a célra. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) E 281. Budai Kamarai Adminisztráció, Berichte und Schreiben (a továbbiakban E 281.) 1695. márc. Nro. 10. 9 ÖStA FHKA HFU 1698. Sept. 25. 10 MNL OL E 281. 1697. jún. Nro. 15. 11 ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban KA) Flofkriegsrat Registratur Protokollen (a továbbiakban HKR Prot. Reg.) 1699. März Nro. 98. 12 MNL OL E 281. 1700. aug. Nro. 3. 13 ÖStA KA Hofkriegsrat Expedit Protokollen (a továbbiakban HKR Prot. Exp.) 1705. Okt. 317.
