Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században

148

VÁROS, URADALOM, VÁR

és jenői körzeteket 1699. január 1-jével visszahelyezték Buda alá.3 A katonaság élelmezésének ügyét egyébként már 1694 óta a Szepesi Kamara vitte, amely folyamatos hatásköri súrlódásokra adott okot. A karlócai békét követően két tényező befolyásolta a környéken formálódó kamarai rendszert: egyrészt a Marostól délre fekvő terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került, másrészt megindult az aradi vár kiépítése, amely a korszak egyik jelentős várerődítése volt. A katonai és a kamarai érdekek összehangolására saját részéről az Udvari Kamara Johann Georg Har- ruckern élelmezési biztost nevezte ki Aradra, mint kamarai biztost. Egy évvel később Harruckernt átvezényelték az itáliai frontra az élelmezési ügyek ottani felügyeletére, és helyére a szegedi prefektus, Johann Bernhard Herdegen von Chium került.4 Herdegen előbb ideiglenes jelleggel látta el hivatalát, majd 1701 májusában már inspektori minőségben szerepelt. 1700-tól az említett gyulai, jenői, halmágyi és desznai körzeteket és hivatalokat is átvette a Budai Kamarai Adminisztrációtól. 1703 nyarán a Budai Kamarai Adminisztráció szegedi prefektusi hivatalát felszámolták, egyúttal Joseph Cometet kinevezték provizorrá és harmincadossá, úgy, hogy felettese az új aradi inspektor, Matthias Führer lett.5 A Rákóczi-sza- badságharc Körös-Maros-közi eseményeinek megszűnését követően az újraszervezett szegedi prefektusi hivatal felügyelete alá kerültek a gyulai ügyek, egészen Lindner leváltásig, illetve az uradalomnak Harruckern részére történő átadásáig. 1713-ban aztán megszűnt a gyulai tiszttartói állás és egy kirendelt, ispánnak hívott tisztviselő látta el az ügyeket, továbbra is a szegedi prefektúra alatt.6 A gyulai és a Békés megyei területek Johann Georg Harruckern részére történt eladományozására 1719-1722 között került sor több lépcsőben.

Érdemes tehát Gyula várát elhelyezni a korabeli magyarországi köz- igazgatási rendszerben, megvizsgálni stratégiai szerepét a hadügyi igazgatásban és feltárni a vár állapotát a 18. században is. Gyula, amely gyakorlatilag utolsó településként került a visszafoglaló háború során keresztény kézre, már egy nyolc-tíz éve működő kamarai és katonai hivatalszervezet3 Oross András: A magyarországi kamarák területi illetékessége a 17-18. század fordulóján. In: Kádár Zsófia-Lakatos Bálint-Zarnóczki Áron (szerk.): Archivariorum historico- rumque magistra : Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Bp., 2013. 620-621.

4 Oross András: A Magyar Királyság törökellenes határvédelmi rendszerének felszámolása és átszervezése. Bp., 2013. 156-158. (Fons könyvek, 4.) (a továbbiakban Oross, 2013a).

5 Sajnos sem a szegedi prefektúra, sem az aradi inspekció iratai nem maradtak az utókorra, így a gyulai kamarai uradalom 1700-1720 közötti története csak töredékes adatokból ismerhető meg.

6 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (a továbbiakban FHKA) Hofhnanz Ungarn (a továbbiakban HFU) 1713. Jun. 9. „An Cameral Prefectus Segedin Herrn Comet. Die erledigte Provisorats Stelle zu Gyula zu dem Arad gezogen und durch einen Ispán versehen werden könnte.”