Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
142 VÁROS, URADALOM, VÁR Mörmann beszámolt erről június 26-i jelentésében.52 Júliusban először hétszáz oszmán katona közelítette meg a várat, ám ekkor már Bollandt parancsnoksága alatt a blokadírozó csapatok harcra készen várták felbukkanásukat. Ráadásul a Styrum ezredet vezénylő gróf von Nőtt alezredes dragonyosai egy közeli bokros részen rejtőztek el. Amikor a mit sem sejtő oszmán katonaság feltűnt, olyan erővel támadtak rájuk, hogy akiket nem öltek meg rögtön, azok megadták magukat. így a császári-királyi katonaság kezére került a teljes élelmiszerkészlet, valamint ötszáz ló.53 Az oszmán hadvezetés a kudarc után sem tett le Gyula megsegítéséről és július végén újra megkísérelték azt. Az eddig jó hatásfokkal működő hírszerzés ekkor csődöt mondott, hiszen 1500 szpáhinak a lovaikra tett egy-egy liszteszsákkal sikerült bejutnia a várba. Az utat olyan gyorsan tették meg, hogy Bollandt teljesen lemaradt róluk, majd amikor már kivonultak, feleslegesnek tartotta üldözésüket.54 Az ellátmány azonban nem bizonyult elegendőnek, így augusztusban újabb, egy immáron ezer janicsárból álló különítmény indult el a szükséges élelmiszerrel és az őrség három évre elegendő zsoldjával. A gyalogosok hiába meneteltek éjjel, Bollandt most éberebben vigyázta a környéket, így katonái bekerítették és szétverték őket. Ráadásul a császári-királyi katonaság hatalmas zsákmányra is szert tett: ezer ló, 14000 dukát és a teljes élelmiszerkészlet a kezükre került.55 Miután a nagyvezír 1694. szeptember 9-e és október 3-a között hiába támadta a péterváradi erődöt, újra Temesvár és Gyula megsegítését tervezte. A magyarországi főparancsnok, gróf Eanea Silvio Caprara tábornagy azonban már korábban megtette a szükséges óvintézkedéseket. Gróf Johann Franz von Gronsfeld altábornagy parancsnoksága alatt nyolc lovasezredet rendelt már szeptemberben a Maros vonalának védelmére. így, amikor a nagyvezír által küldött erősítés október 12-én átkelt a Dunán, Caprara már a következő napon parancsot küldött Veteraninak és Grons- feldnek, hogy akadályozza meg a két vár megsegítését. Temesvár esetében ez lehetetlennek bizonyult, ám a Maros bal partján felállított őrvonal miatt Gyula megsegítésére már nem volt remény.56 A védők helyzete egyre kilátástalanabb lett, majd végül az élelmiszerhiány miatt a pasa kénytelen volt feladni a rábízott erősséget. 52 Szita, 1995. i. m. 178-179. 53 Theatrum Europaeum, 1702. 580. 54 Theatrum Europaeum, 1702. 580. 55 Szita, 1995. i. m. 187. 56 Theatrum Europaeum, 1702. 585.; Szita, 1995. i. m. 192., 197.
