Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
Bagi Zoltán Péter f Gyula visszafoglalása, 1694-1695 143 Gyula állapota és tervek hasznosításáról 1695-ben vár átadását követően rögvest megindult állapotának felmérése. A parancsnokul kinevezett Philipp Jakob von der Porten ezredes 1695. január 15-i jelentésében beszámolt arról, hogy maga is körbejárta az erősséget és úgy találta, hogy bár védműveit nem szabályosan építették, de magas és vastag tölgyfákból készült cölöpsort emeltek mögé, így megduplázták a fal szélességét. A cölöpöket pedig erős fákkal keresztben összefogták. A fal és a cölöpsor közötti részt hét, olykor nyolc lépés szélességben földdel töltötték fel. A fal tetején lévő mellvéd egészen romos. Az ezredes azonban úgy ítélte meg, hogy ez kevés munkával kijavítható. Kívül a fal tövében szintén egy védmű állt, amelyen kívül az egész erősséget körülfutja a Körös vize. Porten úgy találta tehát, hogy ez egy egészen jól megerősített hely, ahogyan a pasa, a janicsáraga és más törökök is vallották. Szerintük Gyula olyan erős, mint Temesvár. Az erősségen belül volt egy igen előnyös elhelyezkedésű belső vár, amelyet egy széles és mély árokkal elválasztottak a fallal övezett várostól, és ebbe is a Körös vizét vezették. Előbbiben állt egy kőből épült nagy ház, amelyben korábban egy nemes ember lakott. Bár az épületet Porten belülről igen romosnak találta, ám a tágassága miatt úgy vélte, hogy ez alkalmas volna mindenféle muníció és élelmiszer tárolására, valamint átépítés után száz katona elszállásolására is. A ház régi bejáratát belülről magasan és vastagon feltöltötték földdel, míg kívülről két ház torlaszolja el a kapuját. Az ezredes jelentésében megemlítette még, hogy az erősség hosz- sza hozzávetőlegesen háromszáz, míg szélessége 65, némely helyen hetven lépés. A belső várban és a városban körülbelül 63 ház található, amelyek közül néhány igen romos. Az ezredes külön megemlítette, hogy a kapunál több épületnek is hiányzott a teteje. Mivel a palánkkal körülvett külváros 1692-ben leégett, itt egy régi fürdő és két mecset falai maradtak meg, amelyek ráadásul igen rossz minőségű fából készültek. Porten úgy vélte, hogy a kijelölt háromszáz fős helyőrség befogadására alkalmas Gyula és arra is ígéretet tett, hogy hamarosan vázrajzokat is küld az erősségről.57 Négy nappal később az ezredes újra jelentést írt, amiben már azt közölte, hogy Gyulán, amennyiben a szükséges helyreállítások megtörténnek, akár kétezer katonát is el lehet szállásolni. Az erősség megfelelő védelméhez azonban elegendőnek vélte ezer német és magyar katona ide helyezését.58 A Porten által többször megígért rajzok elkészítéséhez egy Szegeden állomásozó liege-i származású hadmérnököt, Lambert Lambiont küldték 57 ÖStA KA HKRA Exp. 1695 Januar Nro. 180. Lásd még: ÖStA KA Kartensammlung G Ih 233-30.; ÖStA KA Kartensammlung G Ih 233-31. 58 ÖStA KA HKRA Exp. 1695 Januar Nro. 180.; Szita, 1995. i. m. 214.
