Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
14 VÁROS, URADALOM, VÁR mi utak változása következtében egyes városkezdemények megszűntek, mások tovább virágoztak, és közülük alakult ki a középkori város. II. A VÁROSI KÖZSÉG, KÖZÉPKORI VÁROSI JOG TARTÓPILLÉREI A városfejlődés hosszú folyamat, ám bizonyos pillanatok kiemelkednek belőle, mint amilyen az alapító oklevél megszületése, valamint a városfal építésével az egész város területének körülkerítése. A városfal a korabeli városlakók számára nem romantikus külsőséget jelentett, hanem védelmet a háborúságokkal szemben. Később egyúttal a városfal egy sajátos jogterületet, a városét is övezte, amely nagymértékben különbözött az őt körülvevő vidéken élők jogától. A falépítés a városi lakosság legnagyobb közös vállalkozását jelentette, amely során a közelről és távolról a városba érkezőket egy közösségé kovácsolta helyi azonosságtudat és helyi jog tekintetében egyaránt.19 A város elnevezés a korai időkben nem fedte pontosan a későbbi város fogalmat. A latin civitas szó, akárcsak a német burg szó részben mást, például megerősített püspöki székhelyet vagy egykori római várost jelentett. A burgus fallal körülvett és kerítetlen várost, városrészt is jelentett a középlatin szóhasználatban. A város (Stadt) szó all. században bukkant fel először a korabeli város fogalmának az elnevezésére. Ugyanezen időben jelent meg a városlakó elnevezés abban az értelemben, amelyben ma használatos. Olyan ember, aki a fent említett városi környezetben él az ott kialakult jogi normák szerint. A város általános európai jelenség és fogalom lett.20 A kiváltságlevél gyakran már a polgárok által megszerzett jogokat rögzíti, más esetben valóban városalapítási kísérlet - amely vagy sikerül, vagy nem - dokumentuma. A sikertelen kísérletek példája hazánkban Nagymaros esete 1324-ben, a településnek I. Károly király városi kiváltságlevelet adott, mégsem fejlődött várossá. A szabadságokkal ellátott települések között meg kell különböztetnünk a köztes formát, a szabadságjogokkal felruházott falvakét. Köztük és a városok között laza átmenet található. A városalapítások idejét a városi fejlődés külön szakaszának tartja a tudomány. Számos tudós által elfogadott korszakolásában Heinz Stoob a városokról összegyűjtött adatainak vizsgálata nyomán a városfejlődés alábbi szakaszait állapította meg Közép-Európára nézve, amelyet ő 19 Ennen, i. m. 103-104. 20 Fleckenstein, Josef-Stackmann, Karl (Hrg.): Über Bürger, Stadt und städtische Literatur in Spätmittelalter. Göttingen, 1980.; Köbler, Gerhard: burg und stat - Burg und Stadt? Historisches Jahrbuch, 87.1967. 305-325.; Werveke, Hans van: „Burgus”, versterking of ne- derzetting? Brussel, 1965.
