Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről

I

Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma 127

nála idősebb és tekintélyesebb arisztokraták támogatták, mint elsősorban Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós.159 Bátor és vitéz katona hírében állt.

Gyula ostromakor Miksa kijelentette, hogy még a török is Magyarország egyik legderekabb katonájaként tiszteli. Elismerték erényeit, valószínűleg elsősorban katonai téren. Az 1560-as években azonban már bizonyára szóbeszéd járta gazdagságáról (vagy meggazdagodásáról) és ezzel összefüggésben harácsolásáról és kapzsiságáról, erőszakoskodásairól (pl. jogtalan birtokszerzései miatt) és kegyetlenségéről is. Az ostrom előtti adatok azt mutatják, hogy a híresztelések nem voltak alaptalanok.

Élete Gyulán is, mint eddig mindenütt, azon kettős céljának elérésére irányult, hogy küzdjön a török ellen és hogy meggazdagodjék. Ura szolgálatában hűséges, alattvalóival szemben kegyetlen és erőszakos, a köznépnek nagy sanyargatója volt - jelenti ki róla nemes egyszerűséggel Ballagi Aladár a 19. század végén, és ráadásul van is benne igazság.160 Milyen jó lenne, ha manapság is ilyen világosan és tömören összegezhetnénk Kerecsényi viselt dolgait. 1561 novemberétől kezdve szólnak a források keménykezű intézkedéseiről vagy azok káros következményeiről (a gyulai polgárok jogainak, kiváltságainak megsértése, várépítésre és más ingyen munkákra kényszerítése, az adók megemelt, illetve többszöri beszedése, a váruradalom borának kényszerkimérése, megindul a jobbágyok tömeges elvándorlása az uradalomból).161 A várkapitányok nagy hatalommal

konyi Ágnes /szerk./: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Bp., 1987. 263-278.; Pálffy, 2010. i. m. 170., 242., 270. és 287-288.) Kevésbé ismert, hogy 1562-ben szerepel a gyulai őrség névjegyzékében Draskovics Gáspár kapitány, de 1564 májusában már nem szolgált itt. A magyar és szlovén végeken lovaskapitányként vitézkedve katonai érdemeiért (és befolyásos testvére, György révén) 1567-ben bárói rangra emelkedett, 1569-ben pedig Trakos- tyán várát és uradalmát is megkapta. (Persze nem kizárható, hogy csak egy névrokona volt Gyulán.) Mindenesetre ez a két neves család szintén a 16. században felemelkedettek között van. (Veress, i. m. 345., 358., 379.; Pálffy, 2010. i. m. 120., 170., 271. és 288.; Nagy, i. m. 390-391.) Ezzel szemben ismert, hogy az ifjú iktári Bethlen Farkas kapitány, Bethlen Gábor atyja is az ostrom után szerencsésen megmenekültek közé tartozott. Több társához hasonlóan Erdélybe ment, és a Maros menti Hlye várát kapta Báthory Istvántól. (Veress, i. m. 432.; Scherer, i. m. 210. és 222.)

159 Nincsen a világon ember, kinek jobb kedvvel teljesítené a kérését (lovak beszerzéséről van szó), mint Nádasdynak, azután Zrínyinek - írja egy levelében. (Kerecsényi, 1906. i. m.

263.) Kerecsényi kiterjedt kapcsolathálójából még a főurak közül e tanulmányban a Tahy, a Székely, a Frangepán, a Thurzó, a Harrach és Erdélyből a Báthory család tagjai tűntek fel.

Különféle tisztségeket viselve, a török elleni harcokban fontos szerepet játszott Nádasdy Tamás, Zrínyi Miklós, Tahy Ferenc, Székely Lukács, a Frangepánok, valamint ecsedi Báthory András országbíró is. Katonai, de talán egyéb téren is Zrínyi lehetett az egyik mintát adó személy Kerecsényi számára, bár ezt nehéz lenne bizonyítani. Istvánffy felsorolja a Ferdinánd kegyének köszönhetően felemelkedett családokat: „...az ő felvételével az Se- rédyek, Dobók, Balassiak, Tahyak, Telekessyek, Mágocsyak, Kerecsényiek és egyebek is nagyon sokan igen nagy tisztekre s gazdagságokra mentenek.” (Istvánffy, 2003. i. m. 352.)

160 A Pallas nagy lexikona, X. Bp., 1895.405. Karácsonyi is elég egyszerűen jellemzi. Azt hangsúlyozza, hogy kapzsi és hiszékeny ember volt. (Karácsonyi, i. m. 147. és 165-166.)

161 A kamarai biztosok által 1564-ben kivizsgált panaszokról: Kenyeres, i. m. 268-269.