Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
122 VÁROS, URADALOM, VÁR nehezen megjegyezhető név cserélődött fel jól megjegyezhető magyar névre. A magyarázathoz látni kell az ének három sorát, amelyben kilenc nevet olvashatunk: „Pribék Mihály, Imre Márton, Nagy Mihály,/ Tegzes Lőrinc, Varkucs Mihály, Nagy Fábián,144/ Cigány Mátyás, Eördög Mátyás, Nagy Gáspár...” Ez a három sor pontosan 11 szótagos és a sorok belső tagolása 4/4/3. Tehát a szótagszám, a hangzás és a minimális rímelés is fontos, emiatt a jegyzék neveinek jó része eleve kiesik. A Nagy előnevű- ek közül így összesen három marad: Nagy Mátyás, Tamás és Menyhárt. Más rímeléssel csak névpárok állíthatók össze (pl. Nagy Bálint és Lőrinc.) Varkucs Mihály helyére egyetlen Mihály keresztnevű akad: Izsák Mihály, aki Kerecsényi nyolc lovassal szolgáló főlegénye volt. Eördög Mátyás esetében úgy véljük, hogy teljes névcsere történt a hasonló hangzás alapján. Értő Tamásra gondolok (aki szintén Kerecsényi lovasa volt), mert az „Er- tew” és az „Eördögh” előnevek kezdő hangját a zárt e hanghoz hasonlóan ejthették.145 Fenntartva a tévedés jogát, hiszen néhány név esetében csak valószínűségről lehet szó, a vitézek felsorolása (6-12. sor) eredetileg talán ehhez hasonlóan hangozhatott: „Egyik vitéz az jó legény Веке Pál,/ Az második vitéz Herendics János,/ Az harmadik jó Balázsdeák Márton,/ Pribék János, Mercse Márton, Nagy Tamás,/ Tegzes Lőrinc, Izsák Mihály, Nagy Mátyás,/ Cigány Mátyás, Értő Tamás, Nagy Menyhárt,/ Sokan vadnak többen sok jó vitézek.” Az itt sorolt vitézek közül hét szolgált Kerecsényi saját csapatában. Mivel az ostromnál csak három vitéz neve tűnik fel, a többi ismeretlennek számít, az eredeti énekben bizonyosan a portyán részt vett vitézek egy részét sorolták fel. Közvetlenül a portya után elterjedhetett a hírük, de azután feledés homályába merült a nevek többsége. Visszatérve az ének ismert változatára, annak valóban „saját lélektana van” és több konfliktus strukturálja.146 A szüzsé a megtörtént portya, de ezt a szerző lényegesen átalakítja a drámai felépítés érdekében. A cselekményt az ismert költői sémákhoz, formulákhoz és toposzokhoz igazítja. A kezdete más énekből is ismert formulás rész, a tágabbtól a szűkebb felé haladva mutatja be a helyszínt és a szereplőket (a király végháza, a Körös melletti Gyula vára, a gyulai vitézek). Következik a vitézek felsorolása (a seregszemle). Tanácskozást tartanak, és Hegedűs János javaslatára elhatározzák, hogy a kapitányra támadnak: adja meg hópénzüket, amelyet már hat hónapja nem kaptak meg. (Ez banális, a végvári élet hétköznapjaihoz tartozó szituáció. Kerecsényi május közepén is segítségért könyörgött 144 „Fábján”-nak ejtették. 145 Ha viszont Mátyásokat keresünk, akkor Szabó, Bosnyák és Móré Mátyást találunk. 146 Horváth, i. m. 219. Varjas strukturális elemzése is alapvető. Én a megszégyenítés motívumát hangsúlyozom erősebben, és azzal vitázom, hogy a szerző gyulai vitéz, és ezért verse élményszerű lenne. A „Gyulai Névtelen” megjelölés elsietettnek tűnik.
