Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről

I

Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma

117

nét. Szamosközy a németek felelősségét akarja kiemelni, ezért azt állítja, hogy Rothenau és Hoppenrath hadnagyok az ostrom előtt háromhavi zsoldot követelve zendülést szítottak, azzal fenyegetőzve, hogy elhagyják a várat. Kerecsényi elfogatta, de szabadon is engedte őket, amikor megegyezett velük. (Kerecsényi hozott pénzt zsoldra, a történet hitelessége kétes.)

Bizarus már röviden összefoglalta Kerecsényi levelének tartalmát, amelyet nándorfehérvári fogságából írt Hosszútóthy Györgynek. Szamosközy megalkotta az egész fiktív levelet, amelyet Kerecsényi írhatott volna. Ebben olvasható, hogy a török tizennégy erős rohamát verte vissza. Nem tudjuk, hogy ezt a számot miből merítette, de megfelelhet a valóságnak. A levélben Losonczy István és Kerecsényi esetének hasonlóságát igyekszik felhozni. Ha Kerecsényi el akarta volna árulni a várat, miért állta volna jó két hónapon át az ostromot. Ha összejátszott volna a törökkel, nem ejtették volna foglyul és nem lenne ilyen reménytelen helyzetben. Néhány nappal az után, hogy Hosszútóthy megígérte ügyének támogatását, Ke- recsényit kivégezték. Tehát szégyenletes halállal halt, nem a törökkel harcolva, jó és példás halállal.126 Akiknek a halálához gyalázat tapad, azokról úgy vélekednek - jegyzi meg Szamosközy -, hogy kétszeres halált halnak: egyik a testüké, a másik a hírnevüké. Ha már a kegyetlen végzet ilyen halálnemmel sújtotta, Szamosközy szerint méltányos követelés, hogy egy igazságosabb utókor feloldozza őt a siralmas vádak alól.

Kerecsényi becsületét és emlékét tehát megvédelmezték az erdélyi történetírók.127 A vár megadásának mégis maradtak következményei. Arról, hogy miként irányította a vár védelmét az ostrom alatt, miket tett valójában, nagyon keveset olvashatunk e munkákban is. Kerecsényi szájába nem adtak lelkesítő beszédeket, mint Dobó vagy Zrínyi esetében, az ünnepélyes eskü is hiányzik Gyula ostromának történetéből. Végül Kerecsényi alakja nem volt alkalmas arra, hogy irodalmi művek, históriás énekek hősévé váljék, amint azt Szentmártoni Szabó Géza megállapította. Fennmaradt viszont Thorny (Toronyi) Tamás gyulai vitéz (Kemény János erdélyi fejedelem anyai nagyapja) emléke, aki 1565-ben vívott párviadalt a híres aradi török vitézzel, Deli Huszainnal. Ő azonban még az ostrom

126 A rossz élet, az erkölcsi bűnök büntetése a rossz halál és a család kihalása. Az 1570-es években írhatta Bornemisza Péter: „Kerecsényi László mint egy sárkán olyan vala kevélysége miatt, és azért sokféle szégyennel vészé el, Gyulát törököknek megadá, mindazáltal török miatt igen nyomorultul meghala. Gyermeki mind meghalának és minden jószági idegenre szállának igen hamar.” (Idézi Nemeskürty István: Bornemisza Péter az ember és az író. Bp., 1959. 400.) Bizarus története szerint Kerecsényit megkapták Szelim szultántól azok, akikkel korábban kegyetlenkedett. Egy szögekkel kivert hordóba zárták és legurították a hegy tetejéről. Ezzel szemben valószínű, hogy a fogságban mérgezett itallal tették el láb alól (Szamosközy) vagy megfojtották (Istvánffy).

127 Bethlen Farkas (1639-1679) lényegében Szamosközyt követi művében. Talán az említhető, hogy szerinte Kerecsényi a fogságából Báthory Kristófnak is írt levelet, hogy járjon közbe érdekében. Gyula ostromáról: Bethlen, i. m. 273-277., 291-294., 296-299.