Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
116 VÁROS, URADALOM, VÁR aga beszédét, aki a megadásra próbálta sikertelenül rábírni a gyulaiakat, de igazi feladata a vár kikémlelése volt. János Zsigmond néhány nappal Pertev érkezése előtt követet küldött Kerecsényihez: elérte Szulejmánnál, hogy nem támad Gyulára, ha az ő hűségére áttérve kezére adja a várat. A hosszú beszédre a gőgös Kerecsényi sértő és gúnyos elutasítással válaszolt. (Az erdélyi fejedelemmel ellenséges volt a viszony, ha a várat átadja, árulónak minősül.) Szamosközy szerint a fejedelem küldte Báthory Kristófot is Gyulára, hogy közvetítőként elérje a vár átadását az erdélyieknek. A Miksa segítségében bízó Kerecsényin múlt, hogy ez nem sikerült. Valójában hiú remény volt, hogy Pertev belemenne egy ilyen megoldásba. Erről éppen Kerecsényi írt bölcsen egy korábbi levelében: „az terek ha mit kaphat, magának halász, nem az királ fiának” (azaz János Zsigmondnak).123 Pertev nem engedte, hogy Báthory bemenjen a várba (a cédulával hiába próbálkozott). Helyette egy török és egy magyar mehetett be és tudathatta Kerecsényivel azt, amivel Báthoryt megbízták.124 Kerecsényi „vitézül, életre-halálra viaskodott az ellenséggel”. Miután kilenc héten át helytállt, belátva, hogy a vár védelmének minden erőforrása kimerült és küszöbön áll a török győzelem, elhatározta, hogy megadja a várat. Szamosközy hangsúlyozza, hogy tanácsot tartott az őrség tisztjeivel, minden magyar és német kapitányt tájékoztatott a helyzetről, és közösen határoztak a vár megadásáról. Azoké a felelősség, akik nem küldtek segítséget, amikor végveszélybe jutott. (A cédulaügy miatt máshol azt írja, hogy elhamarkodott lépés volt a megadás, mert a török néhány napon belül véget vetett volna az ostromnak. A török hadjárat azért is véget ért volna, mert azokban a napokban halt meg Szulejmán. Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy Szokollu Mehmed nagyvezír sikeresen eltitkolta a szultán halálát, és a hadjárat folytatódott.)125 Kerecsényiben nagymértékben megvolt a vakmerőség a veszély vállalásában, a vágy, hogy a nyilvánosság szemében dicsfény övezze hírnevét, hűség hazája és királya iránt és a makacsság cselekedeteinek véghezvitelében. Rosszakaróinak szóbeszéde már előzőleg elmarasztalta, a megadással még inkább magára vonta az emberek ellenszenvét. Ugyanis kíméletlen volt mindenkivel, erőszakos a Gyula vára környékén lakó köznéppel szemben, hírhedt volt harácsoló természete, amellyel irigylésre méltó vagyont halmozott fel. Több zászlóalj hajdúnak nevezett szabad gyalogot tartott, akiknek dúlásaitól egyetlen környékbeli település sem maradhatott biztonságban. Kerecsényit a megmenekült németek vádolták árulással, és Miksa meghallgatta a rágalmakat, mert így Kerecsényire háríthatta át saját gyáva tétovázásának szégye123 Kerecsényi, 1906. i. m. 265. 124 Bethlen Farkas szerint a magyar Borbély György volt. (Bethlen, i. m. 291.) 125 Fodor, i. m. 21-22.; Fodor Pál-Varga Szabolcs; Zrínyi Miklós és Szulejmán halála. Történelmi Szemle, 2016. 2. sz. 181-201.
