Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
I Dusnoki-Draskovich József J A gyulai vár 1566. évi török ostroma 115 értesült erről, kijelentette, hogy már elkéstek, korábban kellett volna élni a lehetőséggel. Schesaeus szerint a németek kötötték meg az egyezséget a vár feladásáról, de ebben nyilván téved. A legérdekesebb rész a gyulai vitézekről szól: „Kiváltképp tündöklött mások előtt a heves küzdelemben a magyarok csodálatos vitézsége, akiknek hősi tetteit és hírnevüket” versével meg akarja örökíteni. Először is kiemel három hőst: 1. Balázsdeák Márton, a tanult lovas („doctus eques”), benne volt övéi nagy bizodalma, hét sebet kapott. (Tévesen úgy tudja, hogy fogságban halt meg Nándorfehérváron.) 2. Веке Pál kopjával, buzogánnyal és görbe szablyával küzdött. Török fogságban halt meg. 3. Rajak, a gyalogok híres kapitánya, akiket haramiáknak neveznek.119 Az iszapos tóban, a sás között bújt meg kimerültén. Rég a törökhöz pártolt testvére akadt rá, és sújtotta le halálos csapással, csak ezután ismert rá édestestvérére. (Ez nyilván fiktív, de jellemző történet. Mindkét oldalon balkáni népelemek harcoltak nagy számban.) Még öt vitézt sorol fel név szerint: 1. Olcsárovics Demeter kitűnt vitézségével. 2. Tollkötő Albert sem volt utolsó a kiváló hősök között. 3. Parlagi Györgyöt is megérdemelt dicséret illeti. 4. Cigány Mátyás, az erős és vakmerő vitéz is itt esett el. 5. Joannes Lyndenmarus (Lindenmaier), aki a német katonák éles eszű vezetője volt, és használt az ostromlott várnak tettel és tanáccsal. Ha Schesaeus információi megbízhatóak, akkor már Kerecsényivel együtt 32 várvédő nevét ismerjük. Hiteles portré sajnos egyikükről sem maradt fenn, ismert azonban többnek is a címere vagy a pecsétje.120 Utoljára maradt egy már nem kortárs historikus jelentős művének ismertetése. Szamosközy István (1565/70-1612?) Bocskai udvari történetírója volt. Egy teljes hun-magyar és ettől külön egy Erdély-történet megírását tervezte, amelyekből részletek maradtak meg.121 A Magyarok története négy könyvben („Rerum Ungaricarum libri quatuor”) első könyve tartalmazza Gyula ostromát.122 Az ostromról magáról nem tudunk meg sok újat, főleg Forgách és Schesaeus leírását követi. Megállapítja, hogy a három nagyobb ágyút a kelleténél nagyobb mennyiségű lőportöltet ereje vetette szét. A történetet leginkább fiktív beszédekkel, levéllel bővíti. Schesaeushoz hasonlóan ismerteti a várba beküldött horvát renegát, Réz 119 Istvánffy megjegyzi, hogy a rác Rajakot valamilyen okból börtönbe záratta Kerecsényi. (Istvánffy, 1962. i. m. 320.) 120 Scherer Kerecsényit és öccsét kivéve 26 nevet sorol, de közülük Székely Márton lovaskapitány eleshetett az 1565. évi csatározásokban. (Scherer, i. m. 210-211.) Mogyoróssy János láthatólag saját rajzát közli Kerecsényiről (akinek a ruhája hasonló Attila hun fejedeleméhez a könyvben), forrás megjelölése nélkül. (Gyula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban. Gyula, 1858. 34., 68.) 121 Bartoniek, i. m. II. 276-301.; MAMÜL, i. m. X. 450-451.; Oborni Teréz: „...quem historiae Transilvanicae patrem dixeris...” : Az erdélyi történetírás atyja: Szamosközy István. Korunk, 2011. 5. sz. 16-21. 122 Szamosközy, i. m. 36-58.
