Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
102 VÁROS, URADALOM, VÁR dat nem lehetett megfékezni.80 Valóban, minél jobb feltételeket ért el Ke- recsényi, annál inkább lehetett számítani arra, hogy a török sereg, amely 63 napig küzdött és szenvedett, nem fogja tűrni, hogy a zsákmányt elvigyék az orra elől. A török vazallus erdélyiek szava és kezessége nem sokat ért egy olyan török sereg esetében, amely egymaga vívta ki a győzelmet. Szeptember 8-án érkezett a császári táborba az első hír Gyula eles- téről, amelyet Schwendi futára 13-án megerősített, 10-én pedig Szigetvár bevételéről is megjött a rossz hír.81 A két kulcsvár eleste váratlan és korai volt az uralkodó és szakértői számára.82 Az optimizmust csalódottság váltotta fel. Gyula feladása az általános roham előtt árulás gyanúját kelthette. „Bizonyosnak tűnik, hogy Kerecsényi még tovább tarthatta volna Gyulát”- jegyezte fel Miksa szeptember 14-én, majd hozzáfűzi: „Kerecsényi nagy ajándékot adott a bégeknek, a vezírnek és más törököknek”.83 Végül a következőket írta szeptember 21-én a német fejedelmekhez küldött beszámolójában: „...az előző napokban megerődített helyünket, Gyulát ottani várkapitánya kishitűsége miatt csüggedten veszni hagyta, amit ugyan az ő esetében senki sem gyanított. [...] annak ellenére, hogy az a hely élelemmel, ágyúkkal, lőszerrel és ehhez német és magyar hadinépből álló derék őrséggel, mindennel bőségesen és a legjobban el volt látva.”84 Tehát minden adott volt a győzelemhez, csak a várkapitányon múlott a siker. A korabeli mentalitás és a humanista történetírók is az egyénben, jellemében, erényeiben és hibáiban vagy bűneiben keresték az okokat, a történtek magyarázatát. Kerecsényiről elterjedt, hogy kishitű, elcsüggedt, kétségbeesett, megijedt, sőt - egy lépés innen - gyáva és áruló volt.85 80 Thúry József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban : Török forrás szerint. Hadtörténelmi Közlemények, 1891. 224. Pecsevi Ibrahim is beszámol röviden Gyula, Jenő és Világos elfoglalásáról. (Thúry József: Török történetírók, III. Bp„ 1916. 80. Vö. még: Uő: Török történetírók, II. Bp„ 1896. 386-389. és 403.) Gyula („Güle”) török ábrázolásait újabban Havassy Péter közölte és ismertette: Havassy, 2008. i. m. 99-102. és Havassy, 2013. i. m. 95-99. (Vö. még: Fehér Géza: A magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban. Bp., 1982.) 81 Hubay, i. m. 251. és 252. (App.: 402.); Turba, i. m. 351.; Wagner, i. m. 247. A szeptember 5-én foglyul ejtett székesfehérvári bég is említette már Gyula elestét. (Forgách, i. m. 867.) A győri táborból Miksához küldött jelentés azt írja, hogy szept. 10-én érkezett egy szigetvári gyalogos, aki beszámolt a vár pusztulásáról. (Négyesi, i. m. 495.) 82 Wagner, i. m. 253. Contarini szept. 10-én azt írta, hogy Miksa szept. 9-én kapta meg a hírt arról, hogy Gyula várkapitánya igen gyáván („vilissimamente”) megadta magát a törököknek szabad elvonulás (fegyveresen, lovakkal, zászlókkal) fejében, de Pertev nem tartotta meg ígéretét. (Turba, i. m. 339.) 83 Idézi Wagner, i. m. 256. Miksa és Károly főherceg is úgy érezhette, hogy a keményen tárgyaló Kerecsényi mindent kierőszakolt tőlük. Valójában mindig csak a megígért pénz, fegyverzet és katonaság egy részét kapta meg a kamarától vagy Schwenditől. 84 Wagner, i. m. 263. A német szöveget közölte Barabás Samu: Zrínyi Miklós levelezése, II. Bp., 1899.71. 85 Árulásról írt egy német újság (Hubay, i. m. 254.; App.: 411.) és Albini levele Contarini- hoz szept. 24-én. (Turba, i. m. 360.) Verancsics Antal, aki nem kedvelte Kerecsényit, okt. 14-én kelt levelében Gyula elestét a legszégyenletesebb feladásnak („deditio turpissima”) ►
