Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Ö. Kovács József: A kollektivizálás Békés megyei történetéről
Az 1945 utáni tagosítások részletes, a lokális és regionális különbségekre figyelő történetének feldolgozása önálló témát képez.5 A következőkben egy Békés megyei 1949. évi kortársi jelentéssel illusztrálom a mintegy ezer esetet jelentő, „földfelajánlás” utáni állapotot.6 A szöveg hangsúlyozza, bár hivatalosan a tagosítás a földhivatal dolga, azonban a „kampány a Párt feladata”. A tagosítás a pártmegfogalmazás szerint a következő lépéseket jelentette: 1. földösszeírás,7 2. táblakijelölés, 3. csereterv, 4. csereföld kimérése. Ezt követően került (volna) sor a gyorsított telekkönyvezésre. A ténylegesen meghatározott határidők ismeretében az egyéni agitáció idejét igen szűkre szabták, gyakorlatilag két-három nap alatt (1949. augusztus 30. és szeptember 3. között) kellett a számításba vehető földeket összeírni, miközben a nyilvántartások közismert kaotikussága további konfliktusokat generált. A földelvételre hadjáratként tekintettek, az abban követendő stratégia alapelveit a következőképpen határozták meg: „a tagosítás, illetve a tagosításban a helyes erőviszonyok értékelése, mint minden harcban, csatában alapvető kérdés. Súlyos hibák származhatnak az ellenség erejének a lebecsüléséből, mind a túlértékeléséből. A tagosítás helyes értékelése mellett fontos, hogy a tagosítást szigorúan pártunk parasztpolitikájának alapján, a lenini hármas jelszó alapján, »támaszkodjon a szegényparasztságra, egyezzünk meg a középparasztsággal, és egy pillanatra sem szüntesd meg a harcot a kulák ellen«, hajtsuk végre.”8 A korabeli „pártos” stílusban, a Békés megyei jelentésírók is a szavak eredeti jelentését kiforgatva, azaz továbbra is leplezett formában, de utaltak a tagosításnak a való életben jellemző módjára: „[a] helyzet még az is, hogy sok esetben követtünk el hibát. A tagosításnál erre a kérdésre azért kell vigyázni, mert magával a tagosítással jelentős mértékben megnő az önkéntesség megszegésének a veszélye.” A kommunista párt belső kommunikációjában folyton felbukkan az az érv, hogy a tagosítást csak erőszakos úton lehet megvalósítani. Erre vonatkozik a kijelölt területek mértékére és összetételére tett irányadás is: a 200 holdas tszcs-kben „lehetőleg a kulák és úribirtokból %-részben, csak 'A legyen a »dolgozó paraszt« rész”.9 Az erőszak tapasztalatát, a paraszti alkalmazkodás, adott esetben ellenállás kérdését célszerű a tagosítás kapcsán is tárgyalni, itt csupán abban a formában, ahogyan erről a pártjelentés beszámol.10 Az egyik illusztratív esetleírásunk szintén Békés megyéből, 1949 augusztusából származik. A s Nádasdi József: Tagosítások és birtokrendezések Magyarországon a XIX. század közepétől 1956-ig. Nyíregyháza, 1996. 6 Jegyzőkönyv az összevont titkári és tszcs-vezetők értekezletéről, 1949. augusztus 27. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL) M-KS 276. f. 93. cs. A Magyar Dolgozók Pártja központi szervei. Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály (= M-KS-276. f. 93. cs.) 115. ő. e. 5-13.183 fő volt jelen az ülésen. 7 „A föld összeírása politikai feladat. A tszcs tagjait meggyőzzük, hogy minden földjüket - kivéve 'A-3A kát. holdat - bevigyék a tszcs-be.” Jegyzőkönyv az összevont titkári és tszcs-vezetők értekezletéről, 1949. augusztus 27. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 115. ő. e. 5-13. 8 Jegyzőkönyv az összevont titkári és tszcs-vezetők értekezletéről, 1949. augusztus 27. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 115. ő.e. 5-13. 9 Jegyzőkönyv az összevont titkári és tszcs-vezetők értekezletéről, 1949. augusztus 27. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 115. ő. e. 5-13. A tagosítást a megmaradt kisgazdapárt megyei titkára is - Rákosi és a Szovjetunió „éljenzése” mellett - helyeselte. 10 A tiltakozás, az ellenállás korábbi példájára lásd: 1948 decemberében első nekifutásra a Békés megyei Bucsa községben sem sikerült a pártterv szerint a Hangya beolvasztása, mert annak ügyvezetője, Tóth Kálmán református lelkész „a közgyűlésen lévő 500 fő közül mintegy 70 tagú megszervezett klikkjével nem fogadta el a jelölő bizottság által javasolt új kulákmentes vezetőséget, és a közgyűlés menetét erős kiáltozásokkal megzavarta”. Az MDP Békés Megyei Bizottságának jelentése a Központi Vezetőségnek, 1949. január 8. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 115. ő.e. 51-54. 100
