Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Völgyesi Orsolya: Katolikus kisközösségek az 1950-es években: a Fekete Gabriella és társai elleni per tanulságai
a veszprémi szeminárium megszüntetése után Andrositsot többekkel együtt az egyházi beosztásából elbocsátották, így arra kényszerült, hogy a fővárosba költözzön, és segédmunkásként helyezkedjen el a Ganz Hajógyárban, majd villanyszerelőként a Dunakeszi Vagongyárban. Androsits 1953-tól rendszeresen tartott hitvédelmi, majd egyháztörténeti előadásokat a Fekete Gabriella vezetésével működő ún. főcsoportnak (Stancz Éva, Gaál Kornélia, Regenhardt Piroska, Lakatos Mária, Körmendi Edit és Haragos Irma). Androsits lett tehát ennek a közösségnek a papi vezetője, egészen 1955 májusáig, ekkor azonban ismét egyházi beosztást kapott: Lajoskomáromba helyezték, s innentől levélben igyekezett kapcsolatot tartani Feketéékkel, illetve megkérte Körmendi István Rokolya utcai káplánt, hogy foglalkozzon a főcsoport tagjaival. A felhozott vádakban hangsúlyosan szerepelt, hogy Androsits a főcsoporttagok számára kidolgozott egy működési szabályzatot, ezzel formát és keretet adva a tevékenységüknek. A dokumentum szerint a társulat célja: „hogy minden energiánkat és anyagi erőnket a magyar ifjúság katolikus szellemű nevelésére, Krisztus urunkhoz való közelebb vezetésére fordítsuk. Az ifjúságért való munka nem mellékfoglalkozásunk, ez életünk fő célja, kenyérkeresetünk lesz a mellékfoglalkozásunk.”10 A társulat tagjai tevékenységi helyükön havonta egyszer találkoztak, évente egyszer pedig valamennyien összegyűltek személyesen vagy képviselőik útján. Az új tagok felvételével kapcsolatban leszögezték, ez akkor válik lehetségessé, ha valaki egy évig folyamatosan csoportvezetői munkát végez (ezt tekintik noviciátusnak), s ezt követően kerülhet sor a fogadalomtételre. A tagok évente megújítják fogadalmukat augusztus 15-én vagy az ahhoz legközelebb eső munkaszüneti napon. A fogadalom szövege a következőképpen hangzott: „Uram, Jézus Krisztus és Boldogasszony Anyánk, elétek térdelek ma buzgó szívvel és elszánt akarattal, hogy magamat a Ti szolgálatotokra felajánljam. Kérlek, Uram, adj feltétlen hitet isteni tanításodban, mert ez az egyetlen útja földi és égi boldogságomnak. Engedd meg és segíts, hogy elsősorban Érted dolgozhassam, hirdetve másoknak a Te üdvözítő és boldogító tanításodat. Fogadom, hogy tanításod szerint egyszerűen, érezhető szegénységben akarok élni, kerülök minden felesleges kiadást, hogy abból, amit nélkülözni tudok, másokon segíthessek. Megfogadom, hogy a tisztátalanság minden cselekedetét kerülni fogom, és hogy saját lelkiéletemre, valamint az ifjúságért folytatott munkára vonatkozóan vezetőségünk irányítását fogom követni. A pillanatonként adódó választási lehetőségekben törekedni fogok az inkább Istennek tetsző megoldást választani. Fogadom, hogy életem fő feladatának a magyar ifjúság Krisztus Urunkhoz való vezetését tartom, és ennek a feladatnak minden időmet és minden egyéb törekvésemet önzetlenül alárendelem. Hogy ezt őszinte örömmel tehessem, fogadom, hogy derűs lelkületre törekszem. Amikor most ezeket jövő év Nagyboldogasszony ünnepéig megfogadom, kérlek Uram, tartsd meg bennem hivatásod szeretetét, hogy ezt a fogadalmat, életem végéig évről évre örömmel újíthassam meg. Jézus Szentséges Szíve, add kegyelmedet, hogy a Te tanításod szerint éljünk és így életünk példájával, ne tanítsunk, hanem vonzzuk Feléd a lelkeket. Kérlek, Uram, önts szívembe akkora buzgalmat embertestvéreim lelki üdve iránt, mint amekkora égett apostolaid lelkében. Amen.” A működési szabályzat a tisztaságra nézve a fogadalmat tevő állapotának megfelelő szabályok betartását írta elő, hiszen a főcsoport tagjai között férjezett asszonyok is voltak. Az engedelmesség 10 A szabályzat és a fogadalom szövegét lásd: Androsits István lefoglalt anyagai között: BFL XXV. 4. f. 1956-006099. 91
