Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Völgyesi Orsolya: Katolikus kisközösségek az 1950-es években: a Fekete Gabriella és társai elleni per tanulságai
tartottam, azokat nem tudták lebénítani”.6 Bulányi debreceni csoportjait az 1952 augusztusában lezajlott letartóztatások után valóban sikerült szétzilálni, bár a magukra maradt fiatalok tettek kísérletet arra, hogy tovább működtessék a kisközösségeket. 1953. június 19-én megszületett a helyi vezetőkkel kapcsolatos őrizetbe vételi javaslat, ennek végrehajtása azonban elmaradt,7 ehelyett az ÁVH Hajdú-Bihar Megyei Osztálya - áttéve a hangsúlyt az operatív hálózati munkára - 1954 novemberéig hét személyt kényszerített rá az „együttműködésre”. Az érintettek többsége azonnal jelezte társainak, hogy bevitték őket, s mindent tudnak tevékenységükről. A csoporttagok megértették a jelzést és ettől kezdve kerülték a velük való találkozást, vagy csak semleges dolgokról beszéltek előttük. Mindezek a történések nagyobb óvatosságra késztették a fiatalokat, s végül a csoportmunka beszüntetéséhez vezettek. A Fekete Gabrielláék elleni per vádlottjai közül Bulányiék mozgalmához valójában csak Fekete Gabriella, Eglis István és dr. Harangi Lászlóné dr. Boros Vilma kapcsolódott közvetlenül, ők szorosan együttműködtek 1948 és 1952 között a piarista szerzetesek - Bulányi, Juhász Miklós, Török Jenő - által elindított országossá terebélyesedő mozgalommal. Mint látni fogjuk, ők kapják majd 1956 szeptemberében a legsúlyosabb ítéletet is, ami azért sem magától értetődő, mert Boros Vilma csupán a per hetedrendű vádlottja volt. Ugyanakkor személye mindenképpen kitüntetett figyelmet kaphatott, hiszen 1934-ben elhunyt férje révén rokonságban állt Sík Sándor piarista tartományfőnökkel (Harangi elsőfokú unokatestvére volt Síknak), ráadásul bölcsészdoktorátussal rendelkezett és tudományos kutatóként dolgozott. Fontos szerepe volt az egyházi szamizdatirodalom fordításában és terjesztésében. A továbbiakban Fekete Gabriella, Androsits István, Eglis István és Eördög László szerepével foglalkozunk részletesebben, hiszen rajtuk keresztül ragadható meg talán a legszemléletesebben a vád által megalkotott konstrukció és a perbe fogott személyek közötti sajátos viszonyrendszer. Fekete Gabriella 1919-ben született Veszprémben. Apja, Fekete Gyula textilkereskedő még 1937-ben meghalt, édesanyja, Göncz Kamilla volt, akinek révén Göncz Árpáddal is rokonságban állt.8 Fekete dolgozott a családi textilkereskedésben, majd a háború alatt egy fél évig ápolónő is volt. 1947-ben kapcsolódott be a Babits András, majd Kiss György plébánosok vezette egyházközségi lánycsoport munkájába, ekkor elvégzett egy világiaknak szervezett tanfolyamot a veszprémi Hit- tudományi Akadémián. 1948-ban egy rövid ideig magánházaknál tartott hitoktatást gyerekeknek Androsits István irányításával. Mivel tanév közben megüresedett egy hitoktatói állás, 1949 áprilisa és júniusa között hat hétig hittant tanított egy veszprémi általános iskolában. A gyerekekkel való foglalkozást azonban a tanévvégével sem hagyta abba - kirándulásokat, összejöveteleket szervezett nekik -, ezért a megyei tanfelügyelőség mindennemű oktatási tevékenységtől eltiltotta. Veszprémből ezt követően, 1949 decemberében költözött fel a fővárosba Görög Lenke szociális testvér hívására. Görög Lenkével még 1947-ben ismerkedett meg, mikor is a szerzetes 6 Bulányi Györggyel Iványi Gábor beszélget, http://www.c3.hu/scripta/beszelo/97/12/bul.htm (megtekintés: 2016. 06.10.) 7 ÁBTL 3.1.5-0-9179/1 Piaristák. 8 „A Göncz Árpád unokanővérével, Fekete Gabival volt randim, aki az ’56-os második Bulányi-per egyik csoportjának a vezetője volt: csoportjában papok is voltak. Nagyon ügyes nő volt, ő mondta, hogy az unokaöccsét meg kell ismernem. Hát a bujdosásom idején ilyesmikkel szórakoztam...” „Ne nagy légy, hanem kicsi”. Bulányi Györggyel beszélget Iványi Gábor -1. rész. http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Ene-nagy-legy-hanem-kicsi%E2%80%9D (megtekintés: 2016.08.31.) 89
