Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Hatalom, diktatúra, megtorlás - Erdmann Gyula: Az embertelen kádárista megtorlás, a bűntelenek elleni bosszú példái a forradalom elfojtása után Békés megyében

Tanulságos a gyulai Máday János sorsa is. Apja 31 kát. h. vitézi földje miatt kulák lett s az erős presszió nyomán 1952-ben a földet „felajánlotta” az államnak. Sok ezer kiváló gazdaember sorsa volt ez akkor az országban. 1956-ban főállattenyésztő volt az állami gazdaságban. A gazdaságban 1956. október 28-án Máday elnökletével alakítottak tízfős forradalmi tanácsot. A Gyulán terjesztett 12 pontot ő ismertette a gyűlés résztvevőivel. Néhány, nem éppen közkedvelt kommunistát elküldték, így az igazgatót, Szilágyi Jánost, az üzemi bizottság elnökét és a párttitkárt. A leváltott igazgatót ütlegelni kezdték volna, de Máday kimentette a tömegből, s egy motorbiciklivel gyorsan hazavitette. A párttitkárt más, alacsonyabb munkakörbe tették, de előbb kifizették párttitkári fizetését. Forradalmi bizottsági elnökként Máday tisztességesen, racionálisan irányította a gazdaságot. Sztrájkot például többször nem engedélyezett a közellátás fontossága miatt. Egyszer tett kivételt, amikor a budapestiek forradalmát támogatták, még október 27-én, szembeszállva az igazgató kívánságával. A budapesti harcolók és a lakosság javára a gazdaság - Máday helyeslésével - nyolc tehenet „leselejtezett” s a fővárosba szállította 25 sertéssel együtt. Figyelemre méltó, hogy november 4. után úgy ment az élet a gazdaságban, mintha mi se történt volna. 1956. november 12-én munkástanácsi ülésen Szilágyi János volt igazgatót - visszatért volna - véglegesen felmentették. 1957. január 3-án az igazgatói posztját makacsul visszavenni kívánó Szilágyi Jánost a munkástanács 18:6 arányban leszavazta. 1957. február 6-án aztán Mádayt letartóztatták, szeptember 5-éig volt őrizetben. A bírósági tárgyaláson számos becsületes tanúnak volt mersze jelezni: kényszer alatt vallottak hazugságokat. 1958. április 11 -én a bíróság a szakmai tisztesség részbeni őrzése jegyében, a nyilvánvalóan hamis vádakat ejtve Mádayt nyolc hónapra ítélte a népi demokratikus államrend elleni izgatásért.

Kicsit még Gyulán maradva, szóljunk ifj. Horváth Andrásról. Gyulaváriban élt, apjával fűszerüzlete volt. A korra jellemző módon a Rákosi időben koholt vádakkal apját nyolc, őt öt évre ítélték „árurejtegetésért”. 1956. október 27-én a váriak is nagy tömegben mentek Gyulára tüntetni, majd hazafelé a forradalmi hevület jegyében id. Horváth András pofon ütötte Szilágyi István tanácsi vb-elnököt, ugyanis főként neki köszönhette a börtönt. Hazatérve Váriba, a tömeg este összegyűlt az I. világháborús emlékműnél, tisztelegni az egykori és az ’56-os hősi halottak emléke előtt. Ifj. Horváth András itt békítőén szólt a tömeghez: köztünk vannak, akiknek sok bajt „köszönhetünk”, de ítéljen majd felettük a bíróság, a faluban pedig legyen béke. A helyi forradalmi bizottság tagjaként 1957. február 26-tól november 25-ig, majd 1958. január 25-től március 14-ig volt rendőri őrizetben. 1958. augusztus 25-én tíz hónapra ítélték.

Következzék egy „horthysta tiszt”, Tanító Árpád. 1945 előtt térképésztiszt volt. Ismert, megbecsült embernek számított Sarkadon. Egyhangúlag választották a forradalmi bizottság elnökévé. A rendet és az összetartást szolgálta. Jelentős szerepe volt abban, hogy a cukorgyár a sztrájkok idején sem állt le. A tsz-ek elhamarkodott széthordását ellenezte: majd a tagság dönt, de csak a zárszámadás után. Két ávéhást, akik nem mertek kimenni az utcára, élelmezett... Igaz, több kommunista vezetőt leváltottak, az agresszív rákosista párttitkárt is. A forradalmi bizottság közölte velük: egyébként nem garantálhatják testi épségüket. Az október 30-iki tömeggyűlésen ő olvasott fel egy forradalmi röplapot. Ugyanakkor igyekezett mérsékelni a tömeghangulatot. Nagy Imre - mondta - józan kommunista, folyik is a hibák kijavítása, de idő kell és türelem, fegyelem és békesség. Egy pofon se csattanjon el, mondta a több településen is elhangzó kérést. A decemberi, korábban már érintett sarkadi eseményekben nem volt része, az erőszakos cselekedetektől messze tartotta magát. November végén már nem ő volt a forradalmi bizottság elnöke. 1957. december 31-én, tíz hónapi őrizetben tartás után, további két hónapra ítélték.

84