Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Erdmann Gyula: Az embertelen kádárista megtorlás, a bűntelenek elleni bosszú példái a forradalom elfojtása után Békés megyében
tüntetésen a diákok és fiatalok őt akarták hallani. A tömeg elérte a huszonötezret! Fekete méltatta a forradalmat, de nyugalmat kért: „Ne legyünk csőcselékké!” Még aznap a forradalmi bizottság elnöke lett. A békét és emberséget hirdette, miközben társai a pártbizottságon teherautónyi fegyvert foglaltak le. A Viharsarok Népe október 26-án ellenforradalomról írt és a „szadista felkelő bandákénak jelezte: a párt is fegyvert fog. (Gondoljunk az október 25-i parlament előtti ávéhás sortűzre és száz áldozatára.) Az MDP országos puccskísérlete 28-ra megbukott; a kísérlet Csabán is néhány forradalmár letartóztatása után kudarcba fulladt. A katonaság Tóth alezredessel, aki október 28-án a gyenge csabai puccsot vezényelte, Fekete békült meg nyilvánosan, s tette végleg együttműködővé a katonaságot. Saját érdekükben közbiztonsági őrizetbe vétetett rendőrtiszteket és ávéhás tiszteket. Garantálta a biztonságukat, jelezve, hogy a valódi bűnösök majd a bíróság előtt felelnek. Része volt vezetőként a helyi ÁVH lefegyverzésében, tisztjei biztonsági őrizetbe vételében. A sztrájkokat nem támogatta, üzemekben is ezt hangoztatta, bár a sztrájk a Vörös Hadsereg kivonulását követelte. Az ország érdekében a termelő munka mellett állt. A függetlenségért többször szót emelt, a rákosista diktatúra bűneit erőteljesen elítélte. November 1-jén a már közeledő szovjet csapatok elé ment deputációval. A parancsnok csak annyit közölt: parancsot teljesít mindenáron. November 3-án ismét a szovjet parancsnokhoz ment s vállalta, hogy egy tankban utazik át Békéscsabán s garantálja a lakosság nyugodt magatartását. Cserében a szovjetek a város szélén haladtak át és egy külső negyedben, Jaminában foglaltak állást. Fekete megüzente a lakosságnak: legyen békés, mert az ellenfél rendkívül erős. Közben viszont arra az esetre, ha netán a Vörös Hadsereg tömegesen fosztogatni kezdene és súlyosan veszélyeztetné a közrendet, fontolgatta akár a fegyveres fellépést is. Erre végül nem volt szükség és hiányzott a kellő erő is. November 4-én hajnalban a már említett 300 tank tört be Csabára és lőni kezdték a laktanyát. Fekete rohanva érkezett és kiáltott: „Ne lőjetek!” A szovjetek egyébként az épületkomplexum azon részét lőtték, ahol az őrizetbe vett rendőrök és ávéhások tartózkodtak. Fekete a tankok előtt túszként ment a belvárosig. November 6-án a csabai rádióban nyugtató beszédet mondott, a lakosságtól békességet kért. A Vörös Hadsereg néhány napra letartóztatta. Tiltakozásul megyei sztrájkhullámmal válaszoltak az emberek ezrei. 1957. február 16-án ismét letartóztatták. A rendőrségen válogatott kínzásokkal szerették volna megtörni. A 15 vádlottas perben maga Marosán György, központi kommunista vezető is beavatkozott. Halálos ítéleteket kívánt ugyanúgy, mint a megyei pártvezetés néhány tagja is. Csodával határosán - az országban másutt ilyen ügyekben kivégzések történtek - első fokon, 1957. december 1-jén népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése miatt „csak” életfogytiglanra ítélte a katonai bíróság Szegeden. A többi vádlott egy év hat hónaptól tizenöt évig tartó büntetést kapott. A bírói tanács elnöke az a Mátyás Miklós hadbíró őrnagy volt, aki halálra ítélte a gyulai Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt. A Legfelsőbb Bíróságon súlyosbításra készültek, de Fekete és társai sugalmazásra visszavonták fellebbezéseiket és így a korrekt bíró gyorsan berekesztette a tárgyalást, bár az ügyész felháborodottan felpattant... Fekete Pál 1963-ban szabadult amnesztiával. Csak kubikos, bányamunkás lehetett a továbbiakban, illetve másoknak fordított szövegeket a honorárium húsz százaléka fejében, azaz „négerkedett”. Pedagógus felesége sem taníthatott többé. Magát Feketét még a ’80-as években is megfigyelte a rendőrség. Ilyen sérelem sokakat ért. Csak egy példát: a Csorváson kiváló forradalmi vezető, dr. Kádas Tibor szabadulása után csak kalauz lehetett, ügyvéd soha 82
