Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945-1949
Szakasits Árpád javaslata alapján 200 000 pengőt szavazott meg, amelyet a bíróság a kért célokon túl a bírák és ügyészek fizetésére és a VI. és VII. számú tanács felállítására használhatott fel.18 A nemzeti bizottság ötös bizottságának 1945. március 9-i jegyzőkönyve szerint a népbíróság vezető bírái (Piri Gábor, Gálfalvy István, Pálosi Béla, Farkas Béla, Zolnay Kálmán és Sántha György), a Népügyészség elnöke, Molnár Sándor és Major Ákos 1945. március 5-én tették le hivatali esküjüket.19 így ezt az időpontot tekinthetjük a Budapesti Népbíróság hivatali működése kezdetének és ekkorra állandósult az előbb említett hivatalos elnevezése is.20 A bíróság Major Ákos vezetésével ugyan már 1945. február 3-a óta működött és ítélkezett, de első ítéleteit még a hatályos Büntető Törvénykönyv, illetve a Katonai Bűnvádi Perrendtartás21 alapján hozta, mivel az Ideiglenes Nemzeti Kormány első rendelete a népbíráskodásról csak 1945. február 5-én lépett hatályba. A nemzeti bizottság előterjesztésére az igazságügy-miniszter is megerősítette hivatalában a népbírói és népügyészi kart és elfogadta a segédszemélyzet névsorát is. Az indulás azonban nem volt zökkenőmentes, mivel Major Ákos 1945. március 22-i levelében még mindig azt panaszolta, hogy két hónapos működésük alatt sem tisztázódott a bírói, illetve egyéb tisztviselői rangállásuk. Senki sem kapta még meg a neki járó illetményt, annak ellenére sem, hogy sokan közülük már 1944 novemberében elkezdték a munkát. A bírák helyzetét az is nehezíti, hogy a közvélemény is rosszallással tekint a működésükre, állandósultak a bírálatok és minden bíró tömegével kap fenyegető névtelen leveleket.22 A népbírák elismerését a személyes kockázatvállalás mellett azért is fontosnak tartotta Major, mert ebben az új típusú bíráskodásban úttörő szerepet töltenek be és a bíráknak a többi bírósághoz viszonyítva jóval nagyobb ügyforgalommal kell megbirkózniuk. így a nagy felelősséggel járó és nagy mennyiségű munkát kevesen vállalják, de a legsúlyosabb a helyzet a népügyészségen, ahol a 14 ügyész közül csak négy régi bíró és ügyész, a többiek pedig főleg olyanok, akik az elmúlt években sok gyászt és megpróbáltatást szenvedtek és ezért a népügyészi állásukat használják fel a megtorlásra. A kezdeti időszak után, amikor a népbíróság a Honvédtörvényszék épületében működött, a megszaporodott ügyforgalomra és a foglyok számára tekintettel a Budapesti Népbíróság és Népügyészség, valamint a népügyészségi fogház megkapta a Budapesti Törvényszék Markó utcai épületének harmadik emeletét és így 1945. március végétől megkezdhette a hivatalszerű 18 Gáspár-Halasi, 1975.71-72. p. 19 Az eskü szövege: „Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához, az Ideiglenes Nemzetgyűléshez és az Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz hű leszek, a hivatali titkot megőrzőm, a törvényeket, a törvényes szokásokat és rendeleteket, így az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatait és az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletéit megtartom, ezek szerint erőmhöz és tehetségemhez képest a hivatalomhoz tartozó minden ügyben az előttem perlekedőknek vagy hozzám folyamodóknak személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést és kedvkeresést, félelmet és gyűlöletet félretéve, részrehajlatlanul, lelkiismeretesen és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok, tisztemben híven, pontosan, serényen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával eljárok. Isten engem úgy segéljen.” Budapest Főváros Levéltára (= BFLjXXV. 1. d. A Budapesti Népbíróság elnöki iratai (= XXV. l.d.) 1945. El. VIII. C. 1. 20 Korábban gyakran alkalmazták a Néptörvényszék elnevezést is. Lásd: BFL XXV. 1. a. A Budapesti Népbíróság büntetőperes iratai 2650/1945, ahol a Néptörvényszék nevében hozott ítéletet a bíróság. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. március 2-i jegyzőkönyve is Néptörvényszékről beszélt. 21 A Katonai Bűnvádi Perrendtartás alapján ítélte halálra Major Ákos elnökletével a Néptörvényszék Rotyis Pétert és Szívós Sándort, a 401. munkaszolgálatos század két keretlegényét és akasztották fel őket nyilvánosan. 22 MNL OL XIX-E-l-a. Igazságügyi Minisztérium Debreceni iratok Та 47214. 68
