Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945-1949
elfogatás előtt állnak olyanok, akik ennek a hazának igen sokat ártottak, s akiknek köszönhető, hogy ilyen szomorú kérdések merültek fel, s hogy Budapest romba dőlt. Megköveteli az ország becsülete, a magyar nép egyeteme, hogy szenvedjenek, bűnhődjenek ezek az igazán hazátlan elvetemült bitangok, akik kiszolgáltatták az országot, a fővárost ennek a szörnyű pusztulásnak. Az ő bűnük, a fasiszták bűne, a szálasik bűne, hogy Magyarország és a magyar nép ilyen helyzetbe került. [...] Lehetetlen, hogy amikor tudjuk, kik a bűnösök, ne vegyék el méltó büntetésüket.”12 Vas Zoltán a következőkben azt javasolta, hogy a nemzeti bizottság öttagú, szűkebb bizottsága jelölje ki a népbíróság elnökét, aki „jogvégzett magyar hazafi legyen, akinek ítélőképességében mindenki megbízhat”.13 Ezenkívül még a bizottság feladatává tette, hogy delegáljon négy küldöttet, akik majd az ítélkezésben vesznek részt és melléjük jelöljön ki egy ügyészt is. A kérdés fontosságát mutatta, hogy a nemzeti bizottság ötös tanácsa másnapi ülésén már kinevezte a népbíróság elnökévé Major Ákos volt hadbíró századost. A bizottság döntése alapján öt népbírósági tanácsot kellett felállítani, amelyek megszervezésével négytagú bizottságot bíztak meg. A Major Ákos vezette bizottság jelentése alapján a Budapesti Nemzeti Bizottság az 1945. február 19-i ülésén a Budapesti Népbíróság vezetőjévé és egyben az I. számú tanács vezető tórájává Major Ákost, a II. számú tanács vezető bírájául Szűcs János pestvidéki törvényszéki bírót, a IV. számú tanács vezetőjéül pedig Pálosi Béla szolnoki törvényszéki bírót nevezte ki. A népbíróság mellett működő Budapesti Népügyészség vezetője Szebenyi Endre budapesti ügyvéd lett, népügyészi kinevezést Szabó Ferenc hadbíró főhadnagy, Krasznai Antal, Ambrus József, Somogyi Ödön és Fenesi Ferenc budapesti ügyvédek kaptak.14 Már a kezdeti időszakban nagy súlyt helyezett a nemzeti bizottság arra, hogy a közvélemény is megismerje a népbíróság munkáját, ezért nevezték ki erre a feladatra 1945. február 5-én Major Róbertét,15 aki a Budapesti Népbíróság sajtó- és intellektuális szakreferense lett.16 A sajtóosztály legfontosabb feladata az volt, hogy az Országgyűlési Naplók, a demokráciaellenes, fasiszta érzelmű napilapok, a németbarát és fasiszta jellegű sajtótermékek felkutatásával, feldolgozásával és szakszerű csoportosításával, a fasiszta szerzők neveinek nyilvántartásával a népügyészségeknek és a népbíróságoknak az ügyek elbírálásához szükséges anyagokat szolgáltasson. A kezdetben egyszemélyes sajtóosztály már 1945 áprilisában kibővült Pisky-Schmidt Frigyes, Horner Miklós, Fábián Tibor és Országh Egon személyével. A működéshez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a nemzeti bizottság az 1945. március 2-i ülésén gondoskodott, amikor is utasította a polgármestert, hogy bocsásson Major Ákos rendelkezésére 10 000 pengő kölcsönt a népbíróság személyi és dologi kiadásainak fedezésére.17 A kiutalt összeg azonban kevésnek bizonyult, mivel a nemzeti bizottság 1945. március 28-i ülésének egyik napirendi pontja Major Ákos 100 000 pengős kérelme volt, amelyet fogolyélelmezésre és a segédszemélyzet fizetésére szándékozott fordítani a népbíróság vezetője. A bizottság végül 12 Gáspár-Halasi, 1975.262-263. p. 13 Uo. 14 Gáspár-Halasi, 1975.36-37. p. 15 1896-ban született, közgazdasági tárgyú könyveket írt. Bölcsészdoktor, beszélt angolul, németül és franciául. 16 Gáspár-Halasi, 1975. 27. p. 1945 nyarától a Major Róbert által vezetett sajtóosztály a Budapesti Népügyészség szervezetébe került át. 17 Gáspár-Halasi, 1975.46. p. 67
