Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

(Igazgató)Úr ír - Elek Tibor: Erdész Ádám, az irodalmár

szerzőnek magának is. Erdész Ádám az MDF megalapításában, a gyulai rendszerváltoztató küzdelmekben szellemi háttéremberként részt vett ugyan, utána azonban nem vállalt politikusi szerepeket, viszont vállalt egy olyan, a szellemi, kulturális közélet alakítására befolyással járható szerepet, amelyet bizonnyal az irodalmári érdeklődése is motivált. 1992-ben, az éppen létrejött Körösvidéki Irodalmi Társaság által kiadott, Sodrás című folyóirat felelős szerkesztője lett. A lap különböző okok miatt és sajnálatos módon csak két számot ért meg, így nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, de láthatóan ígéretes kezdet volt. S ha irodalmár szerkesztőként nem is működött a továbbiakban, a 2000-es évek elejétől a Bárka című folyóirat társadalomtudományi szerkesztőjeként egy elsősorban irodalmi műhelynek továbbra is tagja lett, miközben recenzensként, kritikusként is aktív szerepet vállalt a lapban, de más kiadványokban is.

„Banner Zoltán művei a kultúra szokatlanul nagy területére kalauzolják el olvasóit, hallgatóit, méghozzá úgy, hogy művészettörténészként, íróként, előadóművészként egyaránt a közösség kohézióját erősíti - aligha volt erre valaha nagyobb szükség, mint ma.” - írja 2007-ben a 75 éves Banner Zoltánt köszöntve,11 s ez a megállapítás, ma már jól látszik, némiképp rá is érvényesíthető. Az elmúlt évtizedekben a levéltárvezetői és szaktudományos munkái mellett igen kiterjedt, különböző tudományos és művészeti területeket érintő (a történettudománytól, a politológiától a településföldrajzon át a színházművészetig) publikációs tevékenységet folytatott, amelynek része csak, de igen karakteres, az irodalmi jellegű publikációk sora.

A helyben születő irodalmi értékekre figyelő ambíció további fontos írásai voltak még például a gyulai Szabó Tibor Benjámin A ciprusi király című regényének,12 Kiss Ottó A másik ország című regényének,13 illetve a békési Szil Ágnes Tangram című novelláskötetének14 kritikái. A pályakezdő Szabó Tibor Benjámin első könyvét professzionális irodalomkritikusokat megszégyenítő erudícióval és szakmai jártassággal elemzi, az iskolaregények sorába illesztve azt, megmutatva a társadalmi hátterét is, és a mitológiai mélységeit éppúgy feltárva, mint regénypoétikai sajátosságait. A szintén elsőkötetes Szil Ágnes nyelvi biztonságát, prózai szövegformáló készségét és klasszikus műveltséganyagát egyaránt pontosan jellemzi. A társadalomábrázoló irodalom iránti érzékenységének továbbéléséről is tanúságot téve, Kiss Ottó regényének érdemeit, a tragikum- és szépségábrázolás mellett, abban látja, hogy milyen hiteles képet nyújt a hetvenes-nyolcvanas évek vidéki Magyarországáról.

Az irodalmár látóköre természetesen nem szűkült sohasem csak a helyi alkotók munkáira, 2001- ben például előbb elemző, értelmező kritikát írt Ács Margit kritika-, esszékötetéről, majd 2011-ben a prózakötetéről is.15 Az esszéíró munkásságát azért is tartja figyelemre méltónak, mert „fontos jelenségeket felmutató, szelíd esszéinek egyik lényeges hozadéka, hogy rendre felvillantja a sokat sulykolt féligazságok homályban hagyott oldalait, hogy kérdőjeleket illeszt divatos új irányzatok evidenciaként hirdetett igazságai mellé”. A prózaíró alkotásaiban pedig a rendszerváltoztatás sűrű éveinek igényes szépirodalmi feldolgozására figyel fel. A gyulai származású, de már évtizedek óta

11 Banner Zoltán 75. születésnapjára. In: Bárka, 15. (2007) 4. sz. 17. p.

12 Pygmalion az iskolában. Szabó Tibor: A ciprusi király. In: Bárka, 13. (2005) 4. sz. 153-155. p.

13 Hol lehet az a másik ország? Kiss Ottónál kevesen tudják megrendítőbben megmutatni a tragédiát vagy a szépséget.

In: Gyulai Hírlap, 24. (2011. jún. 17.) 24. sz. 4. p.

14 Nők és férfiak tüköré. Szil Ágnes: Tangram. In: Bárka, 21. (2013) 4. sz. 121-122. p.

15 Túl a szövegen. Ács Margit: A hely hívása. In: Magyar Szemle, 10. (2001) 1-2. sz. 164-169. p.; Kontárok és vérprofik. Ács Margit: Kontárok ideje. In: Bárka, 20. (2012) 6. sz. 102-104. p.

347