Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)

Szám

Település

Beiratkozok

% ismertből

1.

Szarvas

29

4,90

2.

Mezőberény

20

3,38

3.

Békéscsaba

18

3,05

4.

Orosháza

18

3,05

5.

Arad

15

2,54

6.

Újvidék

12

2,03

7.

Szabadka

11

1,86

8.

Nagykikinda

10

1,69

9.

Csák

10

1,69

10.

Versec

10

1,69

Részösszeg

153

25,88

Összes ismert

591

100

Összes

604

100

4. táblázat A hallgatók megoszlása települések szerint 10-nél több beiratkozó esetében

Ha a diákok származási helyét településenként vizsgáljuk, akkor már egyöntetűbb a kép. Itt az első négy helyen már Békés megyei városok állnak, s természetesen az első kettőn az intézménynek helyet adó települések. Utánuk azonban már más megyék nagyobb városai jönnek, Arad, a Bácskából Szabadka és Újvidék, s néhány nagyobb település Torontál és Temes megyékből, ideértve a távoli Versecet is. Ugyanakkor érdekes, hogy a tíz legtöbb diákot küldő városból együttesen is csak a hallgatók egynegyede érkezett. Ez azt mutatja, hogy a küldő helyek tekintetében nagyon nagy a tagoltság és sokan egészen apró falvakból iratkoztak be az intézetbe. A továbbiakban érdemes azt is tisztázni, hogy a hazai nagyrégiók vagy országrészek közül honnan érkeztek a diákok Mezőberénybe, majd Szarvasra. Vizsgálódásunkban nem a korabeli közigazgatási beosztást, tehát a kerületeket vesszük alapul, hanem a földrajzi értelemben vett nagytájakat. Erdély esetében ez a XIX. századi állapotot jelenti, a már csak négy kisebb közigazgatási egységből álló Partiummal együtt. A két bánáti határőrezred területét az Alföldhöz számítjuk és a Drávától, illetve a Dunától délre eső valamennyi területet, így az ottani határőrvidéket is Szlavóniához, illetve Horvátországhoz. így kapjuk az alábbi képet:

335