Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)
Szám Nagyrégió Beiratkozok % ismertből 1. Alföld és Bánát 476 80,81 2. Felvidék 81 13,75 3. Szlavónia, Horvátország 17 2,89 4. Dunántúl 11 1,87 5. Erdély és Partium 4 0,68 Összes ismert 589 100 Külföldi 2 0,33 Nincs adat 13 2,15 Összesen 604 100 5. táblázat A hallgatók megoszlása nagyrégiók szerint Ebből már jól látszik az intézmény vonzáskörzetének regionális jellege, hiszen a diákok 80 százaléka az Alföld megyéiből és városaiból érkezett. A távoli Felvidékről érkező közel 14%-nyi diákra korábban már próbáltunk magyarázatot adni. A néhány szlavóniai diák abszolút többsége is a relatíve közeli Szerém megyéből, valamint a Péterváradi határőrezred területéről jutott el Szarvasra. A két külföldi hallgató közül az egyik egy német nevű, de görögkeleti vallású hallgató a bulgáriai Vidinből, aki 1830-ban iratkozott be Mezőberényben, a másik a galíciai Bochniából származó zsidó hallgató, aki 1845-ben iratkozott be Szarvason. Szak Beiratkozok száma Rhetor és bölcsész 171 Bölcsész 411 Bölcsész és teológus 22 Összesen 604 6. táblázat A felsőfokú beiratkozok szakonkénti megoszlása (1802-1850) Az intézményben nem sokat tudunk mondani a szakok szerinti tagolódásról, hiszen, mint erre már utaltunk, kezdetben a gimnáziumi retorika osztály és a felsőbb filozófiai osztály közös elnevezéssel működött, s ezek hallgatóit soroltuk az első csoportba. A második csoportot azok alkotják, akiket az anyakönyvek primanusként jelölnek, majd később már egyértelműen bölcsészhallgatóknak számítanak. Ök vannak adattárunkban a legtöbben, a diákok 68%-a 336
