Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)
indultak felsőfokú osztályok. Összességében megállapíthatjuk, hogy a témánk szempontjából releváns források lényegében rendelkezésünkre állnak. A mezőberényi gimnázium az 1830-as évek elején kisebb válságba került, mert tanárai a jobb megélhetés reményében újra és újra elhagyták az intézményt, amely nem tudott számukra megfelelő jövedelmet biztosítani. Fontos változás, hogy 1818-tól az évi jelentések már egy olyan osztályról számolnak be, amelyet „Classe Rhetorico-Philosophica”-nak neveznek, s amelyet már a részbeni bölcsészeti képzésnek nevezhetünk.7 Ez a megnevezés más evangélikus tanintézetekben is előfordul, abban az esetben, amikor előkészítik a felsőfokú képzést. Ezeket a diákokat mi is felvettük adattárunkba. 1834-ben a szükséges előkészületek után, Bolza József gróf, valamint a szarvasi evangélikus egyház támogatása alapján az iskolát Mezőberényből Szarvasra költöztették át.8 Az új, központibb helyen fekvő gimnázium előbb fejlődésnek indult, azonban az 1830-as évek végén újabb válságjelei mutatkoztak. Ennek okait egyéb források alapján kellene elemezni, mi itt csak annak említésére szorítkozunk, hogy a felsőbb „philosophica” osztályba egyre kevesebben iratkoztak be, majd 1840 és 1842 között a források nem is említik ezen osztály létét, tehát átmenetileg megszűnt a felsőfokú bölcsészeti képzés. A szakirodalom az ez után következő 1843-1849 közötti éveket az intézet aranykorának nevezi. E rövid korszak meghatározó tényezője volt, hogy néhány évig olyan kiváló tanári kar működött Szarvason, amely indokolttá tehette a felsőbb szintű oktatás valódi megszervezését. Vajda Péter 1843 őszén került a gimnázium élére, s rövid idejű működése alatt óriási változásokat vezetett be. A jobbágycsaládból származó Vajda Péter a bölcsészeti tudományokat a Győri Királyi Akadémián tanulta az 1826/27-es és 1827/28-as tanévekben. A SOTE Levéltárának adatai szerint ezután öt évig tanult a Pesti Egyetem Orvosi Karán, de doktori szigorlatot nem tett.9 1833/34-es lipcsei tanulmányait az ottani anyakönyvekből nem tudjuk igazolni, így feltehető, hogy vendéghallgatóként volt Lipcsében. Már 1837-ben az MTA levelező tagja lett, s ő volt a Természettudományi Társulat első titkára is. Rövid ideig töltötte be az igazgatói tisztséget, mert 38 évesen, 1846. február 10-én meghalt. 1844-ben kiharcolta egy negyedik tanári állás megszervezését, s erre Bloch (1848-tól Ballagi) Mórt nyerte meg tanárnak. Bloch még a pápai zsidó jesivában kezdte tanulmányait, majd a Pesti Egyetem mérnöki intézetében, az Institutum Geometrico-Hydrotechnikumban tanult az 1837/38-as és 1838/39-es tanévekben. A következő tanévben Párizsban az egyetemet és a nagy hírű École Politechnique-t látogatta, s itt írta híres röpiratát a zsidóság emancipációjáról. Ezután érdekes módon az 1842/43-as tanévben, Tübin- genben filozófiát és teológiát tanult10 és ekkor tért át a zsidóról az evangélikus vallásra. 1840-től már ő is a Magyar Tudós Társaság, az MTA levelező tagja lett, s így vállalt katedrát Szarvason. 1845-ben már az intézet ötödik tanszékét is megszervezték, s erre vették fel 1846-ban Greguss Ágostot, az akkor alig 21 éves fiatal tanárt. Greguss rozsnyói és eperjesi tanulmányok után, az 1843/44-es tanévben a Bécsi Egyetem Orvosi Karán tanult,11 majd 1845. május 17-én, a Hallei 7 Informatio secundi semestris Anni 1819 de Juventute Gymnasii Mező Beriniensis. De Classe Rhetorico-Philosophica. 8 Vö.: Nádor, 1934.10-14. p. 9 Semmelweis Egyetem Levéltára 1/d. A Pesti Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karának osztályozási könyvei. 15. kötet. 10 Lásd: Gémes István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben, 1523— 1918. Bp.,2003. 54. p. 11 Szögi László: Magyarországi diákok a bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1789-1848. Bp., 2013.4299. szám. 224. p. 331
