Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)
Egyetemre beiratkozva filozófiát hallgatott.12 Innen került a szarvasi gimnáziumba, ahol a szabadságharcig tanított. Ő később vált a magyar tudomány neves alakjává. 1858-tól lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd később rendes tagja, és 1870-től a Budapesti Egyetem tanára. Az évi jelentések az 1843/44-es tanévtől kezdve már megkülönböztetnek bölcsészeti első és másod osztályt, tehát egy, a kor szokása szerint két évfolyamos filozófiai tanfolyamot. Ezen kívül az 1845/46-os tanévben külön „Istenészeti Osztály” elnevezéssel találkozunk, ami a reformkor kifejezése szerint a teológia külön oktatását jelentette. Ebben akkor összesen három hallgató tanult, és 1846-ban, majd 1847-ben már külön nem említik. 1848 őszén az intézetben a felsőfokú oktatás megszűnt, a tanárok is a szabadságharc szolgálatába álltak. Néhány magánvizsgát még letettek, majd az 1849/50-es és az 1850/51-es tanévben még létezett a bölcsészeti osztály, hiszen néhány ide beiratkozóról tudunk, de ezután megszűnt Szarvason a felsőfokú képzés. A továbbiakban azt kívánjuk több szempontból megvizsgálni, hogy kik tanultak Mező- berényben, majd Szarvason az intézmény felsőfokú tanfolyamain, kikből állt e rövid ideig létező, csaknem líceumi rangot elérő intézet diáksága. A mezőberényi és szarvasi evangélikus gimnázium felsőfokú hallgatóinak száma A levéltári adatok alapján a gimnáziumban összesen 604 olyan beiratkozót ismerünk, akik a felsőbb, főiskolainak tekinthető osztályokba jártak. Mint már említettük, az 1810-1814 és az 1840-1842 közötti évekből nincs ilyen adatunk. E hallgatók időbeli megoszlása a következő: Időhatár Új beiratkozok Százalék 1801-1810 145 24 1811-1820 31 5,13 1821-1830 157 26 1831-1840 117 19,37 1841-1850 154 25,5 Összesen 604 100 1. táblázat A beiratkozok számának alakulása évtizedenként a XIX. században A táblázatból látható, hogy a felsőfokú képzés Mezőberényben, illetve Szarvason nagyon kevés hallgató számára volt elérhető. Az első évtizedben ugyan relatíve sok diák nevével találkozunk, de ez csak azt jelentette, hogy az új iskola megnyitása után sokan tértek vissza távolabb fekvő tanintézetekből, hogy itt fejezzék be tanulmányaikat. Az 1810-es évekből 1818 előtt nincs is adatunk felsőfokú tanulmányokról. Az 1820-as években egészen a 12 Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1789-1919. Bp., 2001.4460. szám. 261. p. 332